hetilap

A forradalom után nem gondolta senki, hogy a nacionalizmus felszínre törhet, hiszen az euforikus állapot egységet hozott létre a románok és a magyarok között. Az 1989-es decemberi forradalom után Romániában azonban a politika eltökélt szándéka volt a román nacionaliz­mus újraélesztése. Ez először abban nyilvánult meg, hogy az új vezetés nem mutatott hajlandóságot arra, hogy érvényesítse a nemzeti kisebbségektől a kommunista diktatúra idején megtagadott jogokat. „A magyarság kérésének – amely a magyar nyelven való oktatás megszervezésére irányult, az országot irányító Nemzeti Megmentési Front Tanácsának (NMFT) elnöke – Ion Iliescu nemcsak hogy nem tett eleget, de februárban már nyíltan a magyar szeparatizmus veszélyéről beszélt” – emlékezett vissza a történésekre Nagy Árpád kolozsvári politológus tanár. Hirtelen egyre több magyarellenes szervezet alakult, amelyek azzal vádolták a magyarságot, hogy Erdély Magyarországhoz csatolására törekszik. Az oktatást illető követelésre válaszul nyíltan nacionalista megmozdulásokat szerveztek. Válaszul 1990. február elején az erdélyi magyarság csendes tömegdemonstrációkat szervezett több erdélyi településen. A legnagyobb, marosvásárhelyi eseményre több mint százezren gyűltek össze.

Marosvásárhelyen, az „erdélyi magyar fővárosban” 1977-ben még kétharmados többséget alkottak a magyarok, de arányuk a Ceaușescu-féle betelepítési politika révén 1985-re már a felére csökkent – mondta lapunknak Fodor Sándor vásárhelyi lelkész, aki a saját emlékeiből eleveníti fel az atrocitásokat megelőző politikai történéseket. „Azokban a napokban mindenki szerette volna az addig elnyomott jogait érvényesíteni, így a nagy igyekezetben senki sem gondolta, hogy ez a másik félnek bántásra vagy gyűlöletre adhat okot. Ha árnyaltabban fogalmazunk, meggyőződésem, hogy meg lehetett volna akadályozni az eseményeket” – fogalmazott a lelkész.

Az oktatási követelés miatt megtartott demonstrációra adott válaszként a szélsőségesen nacionalista, magyarellenes Vatra Românească szervezet indulatokat szító kampányba kezdett, aminek következtében az etnikai feszültségek Marosvásárhelyen erőszakhoz vezettek. „A városban a magyarok március 15-ei, néma és méltóságteljes megemlékezését követő napon román tüntetők leverték egy patika kétnyelvű feliratát, letépték a magyar nyelvű plakátokat, s pogromhangulatot teremtettek.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek