A holland gyökerű „biztonságos abortusz” támogatására létrejött kezdeményezés 600 millió euró összegyűjtésével szeretné támogatni az abortuszt Afrikában és a fejlődő világ országaiban – írja a DutchNews.nl. Vagyis nem ételre, nem ivóvízre, nem az életkörülmények javítására vagy egyéb, nemesebb célokra, hanem az abortuszok számának növelésére szeretnék fordítani ezt a hatalmas összeget.
Az abortusz emberjogi kérdéssé tétele, valamint alkalmazásának megkönnyítése már eddig is ipari méretekben oltotta ki magzatok életét a különböző országokban. Az Egyesült Államokban 1973 óta a terhesség első trimeszterében elvégzett abortusz az anya alkotmányos jogai közé tartozik – csak ennek következtében mintegy 60 millióra nőtt a méhen belül kioltott életek száma (Meghalt a korszakos abortuszper felperese – Jane és Norma. Hetek, 2017. február 24.). Magyarországon a Ratkó-féle abortusztilalom 1956-os megszüntetésétől 2012-ig az anyák közel 5,8 millió életet dobtak el, a megfogant gyermekek 44 százalékát. Az amerikai abortusztörvény annyiban súlyosabb a magyarnál, hogy az első három hónapot követően a szövetségi államok hatáskörébe utalja a műtéti beavatkozás eldöntésének kérdését, s így akár a második-harmadik trimeszterben is előfordulhat művi vetélés. Amikor pedig ugyanabban a kórházban „találkozik” egymással egy hathónapos koraszülött csecsemő – akinek az esetében az orvosok mindent megtesznek, hogy életben maradjon –, valamint egy hathónapos, életképes „abortum” – akiért az orvosok mindent megtesznek, hogy meghaljon, emberileg feldolgozhatatlan tragédiák sorozatát eredményezik. A konfliktus átélése nemcsak az anyákat, hanem a kórházi személyzetet is megviseli.
Egy floridai ápolónő, Kathleen Malloy például egy olyan esetet tárt a nyilvánosság elé, amikor az abortuszon átesett baba a gyilkos orvosi beavatkozás ellenére élve született meg. Beszámolójában így ír: „Este 11 és reggel 7 óra között, váltott műszakban dolgoztam, amikor (…) megláttam egy mózeskosarat, a gyerekszobán kívül. Ott sírt egy gyönyörű, formás kisbaba, de volt rajta valami különös. Olyan volt a bőre, mintha megégett volna.” Mint kiderült, a csecsemő túlélt egy sóoldatos művi beavatkozást, amikor is az orvosok a magzatvízbe juttatott mérgező sóoldattal akarták kioltani a baba életét. A magzat legtöbbször szinte szétég a vegyszer hatására, akit az anyja ilyen állapotban, holtan szül meg. Történetünkben azonban ott sírt a mózeskosárban magára hagyva az életerős, túlélő csecsemő, de a személyzet minden segítséget megtagadva arra várt, hogy meghaljon. Más esetben egy vödörbe rakták, és a vödör tetejét lefedték annak érdekében, hogy gyorsabban megfulladjon. Általános az az orvosi vélekedés, hogy ilyen esetben a szülők szándéka szerint „abortumról”, nem pedig csecsemőről van szó. „Azon az éjszakán szégyelltem a foglalkozásomat” – írja Kathleen Malloy. „Nehéz elhinni, hogy ez megtörténhet a modern kórházainkban. Pedig igen, rendszeresen megtörténik! Én azt gondoltam, hogy a kórház az a hely, ahol a betegeket meggyógyítják – nem pedig megölik.”
Ennél örömtelibb történet Gianna Jessen esete, aki a fentiekhez hasonló módon élt túl egy hét és fél hónapos abortuszt egy kaliforniai klinikán 1977-ben. Őt egy gondozó magához fogadta, és Gianna a hátrányokat hatalmas akaraterővel leküzdve, sikeres emberré vált, életpárti aktivista lett, aki elszánt harcot folytat a magzati életek kioltása ellen. Történetét az October Baby című film is feldolgozza (October Baby – Gianna Jessen abortusztúlélő. Hetek, 2012. október 1.)
A fentebb említett „biztonságos abortuszra” szánt 600 millió eurós támogatás előteremtésében immár 13 ország, köztük Kanada, Finnország, Svédország és a három Benelux állam vett részt. A pénzalap összegyűjtését valójában Donald Trump amerikai elnök életpárti politikája elleni tiltakozásnak szánják. Január 20-ai beiktatását követően ugyanis az amerikai elnök megvonta az adófizetők pénzéből történő állami támogatást az abortuszt nyújtó, vagy az azt propagáló nemzetközi szervezetektől (Erős kezdés – A Trump-adminisztráció első két hete. Hetek, 2017. február 3.). Ez olyan szervezeteket is érint, mint például az anya jogát hangsúlyozó, 37 országban jelen lévő Marie Stopes International, vagy az abortált magzati szervekkel kereskedő Planned Parenthood szervezet, illetve az ENSZ népesedési alapja. A Pew Research Center 2014-es adatai szerint azonban az afrikai kontinens és a harmadik világ polgárainak túlnyomó része ellenzi az abortuszt és morális szempontból elfogadhatatlannak tartja azt. Őket senki nem kérdezte meg az „adománygyűjtők” közül – a „biztonságos abortusz” kezdeményezését ezért többen illetéktelen beavatkozásnak tartják. Obianuju Ekeocha életpárti aktivista, a Culture of Life Africa alapító elnöke videoüzenetében hangsúlyozza: az anyagi „támogatás” valójában nem jelent mást, mint kulturális imperializmust, újgyarmatosítást és diktatórikus beavatkozási kísérletet. „Amit mi, afrikaiak keresünk és kérünk, az az afrikai babák biztonságos megszületésének támogatása” – fogalmaz üzenetében a szervezet alapító elnök asszonya.