Belép az ajtón egy magas, vékony, szőke lány, úgy 25 év körüli, de lehet, hogy fiatalabb. Sminkje, frizurája tökéletes, nyilvánvalóan időigényes munka produktuma. Drága parfümillat lengi körül. Szürke mini pólóruhájához egyező színű Prada táskát hord. Legalább 10 centiméteres magassarkújában magabiztosan lépked. Arca nem ostoba, tekintetéből nem süt az üresség. Egyetemista. Első látásra nőies, intelligens, dekoratív és sikeres. Ő egy Sugar Baby.
A termék. A keresleti oldalon érkezik egy jóképűnek nem nevezhető, de jól öltözött, ápolt férfi. Akár házas is lehet, de nincs rajta jegygyűrű. Léptei sietősek, dinamikus a mozgása, mint aki tudja, mit akar. A státuszszimbólumok egy befutott üzletembert, cégvezetőt vagy vállalkozót sejtetnek. Kései negyvenes vagy korai ötvenes lehet, mindenesetre elég idős ahhoz, hogy akár a Sugar Baby apja legyen. Csakhogy ő nem az. Ő nem daddy, hanem Sugar Daddy.
Az ő „egymásra találásukat” segíti a puncs.hu, amelynek üzemeltetői a nemzetközi trendeket meglovagolva hozták létre az első magyar „sugardating” oldalt. „Ez az oldal a boldogságról szól, amit keresünk. A boldogságot pedig olykor a szürke hétköznapok során nem találjuk, nem is találhatjuk meg. Kikhez szólunk? A szépségükkel és intelligenciájukkal tisztában lévő fiatal lányokhoz és fiúkhoz ugyanúgy, mint az elfoglalt, tehetős úriemberekhez vagy hölgyekhez, akik megosztanák életük egy szeletét a másikkal, akit kölcsönösen boldoggá tudnak tenni” – írják az oldalon a szerkesztők, akik kínosan ügyelnek arra, hogy az úgynevezett „sugar” kapcsolatokról az érdeklődőknek egy kölcsönösen előnyös, következmények nélküli hosszú távú együttlét, és ne a (luxus) prostitúció ugorjon be. A „jegyzőkönyv kedvéért” hangsúlyozzák is, hogy a „pénzért szexet kínáló tagok, és escortok azonnal törlésre kerülnek”.