Heller Ágnes Lehet-e verset írni a Holocaust után című tanulmányában a következőket állítja: „Nem, Auschwitzról semmit sem lehet írni. Igen: írhatunk az Auschwitzot környező sokféle csöndről: a bűntudat csöndjéről, a szégyen, a borzalom és az értelmetlenség csöndjéről. Megtörhetjük ezeket a csendeket. Nem csak írhatunk, írnunk is kell Auschwitzról, a holocaustról. Az áldozatok emlékét, akik csöndben haltak meg, nem örökíthetjük meg. De megörökíthetjük azt a csöndet, amely körülvette őket. Az Auschwitzot övező csöndet állandóan meg kell törni. Filozófiával, történelemmel – és költészettel is. (...) Ha amikor Auschwitzra még ugyanúgy emlékezünk, mint ma, és valamikor a jövőben ötezer éven belül valami hasonló történne, akkor a csönd jövőbeni foglyai minden bizonnyal tudni fogják, hogy ezen a földön senki nem hal meg csöndben. Tudni fogják azt, amit a gázkamrákban még nem tudtak az emberek: hogy a mártírhalált haltak csöndje eleven marad, amíg csak él az emberi faj ezen az apró bolygón.”
A filozófus 1990-ben publikálta szövegét a Múlt és Jövő hasábjain; akkor sokak számára még teljesen ismeretlenek voltak Zalmen Gradowski (1910–1944) auschwitzi krematóriumok árnyékában jiddis nyelven íródott feljegyzései. A lengyel zsidó szerző a Sonderkommandó tagja volt. Írásait, melyeket több különböző bádogdobozba rejtve ásott el a tábor területén, emberi hamvakat rejtő gödrökben, a táborok felszabadítása után találták meg. Gradowski megörökítette az áldozatok emlékét, a mártírhalált haltak csöndjét elevenen tartotta, elmondta az elmondhatatlant, sőt neki sikerült ábrázolni, érzékelhetővé tenni mindazt, amit eddig senkinek sem. Hiszen a gázkamrákból nem volt visszatérés, maga Gradowski is odaveszett.
A túlélők narratívái időbeli korlátaik miatt képtelenek azt a jelent, amelyben a pusztítás megtörtént, újrateremteni. Az emlékezésre – minél inkább távolodunk időben és térben a konkrét eseményektől és helyszíntől – óhatatlanul is rárakódnak a felejtés rétegei, hiszen a jelen pillanatot holnap és holnapután már nem tudjuk ugyanazzal a pontossággal elbeszélni. Gradowski munkái ezért is egyedülállóak a holokausztnarratívák között. Ő a jelenben rögzítette mindazt, ami történt.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »
2017. 04.13. (XXI/15)
