Pályája folyamatosan emelkedett felfelé, huszonévesen már huszárfőlegény Ságon. Mivel az esztergomi érsek, Várdai Pál finanszírozta a helyi őrség megélhetését, még nem kellett anyagi gondokkal küzdenie – ami későbbi sorsát azonban erősen beárnyékolta. 1552-ben, mikor a budai pasa győzelmet aratott a gyengén felszerelt keresztény csapatokkal szemben a palásti csatában, Thury a hősiesen harcoló olasz csapatok segítségére sietett, amelyek a legtovább álltak ellen a török hadnak, körülöttük mindenki más már megfutamodott. A palásti csatavesztés komoly következményekkel járt a magyarok számára: a török az Alsó-Ipoly térségében megszilárdította hatalmát, a következő hónapban pedig Ali pasa és Ahmed nagyvezír Eger ostromára indult.
E viszontagságos évek remek lehetőséget biztosítottak Thury Györgynek, hogy feljebb jusson a katonai ranglétrán vitézségével és harcban szerzett érdemeivel. 1563-ban I. Miksa magyar király koronázási ceremóniáján rendezett lovagi tornán kiemelkedő teljesítményt nyújtott, ezért Miksa aranysarkantyús vitézzé avatta. Élete során több mint 600 katonai párbajt nyert, ami a korabeli viszonyok alapján rendkívüli állóképességről tesz tanúbizonyságot.
Időközben megbízást kapott, hogy Palota várának kapitánya legyen. Thury elfogadta a felkérést, noha nem volt könnyű helyzetben. Megfelelő anyagi támogatás és élelemellátás híján folyamatosan szöktek el katonái, pedig ebben az időben Palota körül szorult a hurok. A település a hódoltság határán feküdt, ennélfogva a portyázások, rajtaütések a mindennapok részei voltak. 1566-ban, Szigetvár ostromának évében a budai pasa, Arszlán megelégelte Thuryék aktív ellenállását, és nyílt hadjáratot hirdetett meg Palota vára ellen. Ekkor a várban körülbelül 500 vitéz élt Thury körül, míg a pasa serege 8-10 ezer főt számlált. Nagy visszhangot váltott ki a vár megtartása: a védők kitartása mellett egy szerencsés véletlennek köszönhetően hagyták ott a török csapatok a már-már meghódított várat. Győr környékén a magyarok fát szállítottak, szekereik nagy port vertek fel az úton.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »
2016. 07. 15. (XX/28)
