„A biztonsági szakmában dolgoztam, és a törvény változása miatt szükségem volt az érettségire, mint ahogyan sokan másoknak is” – kezdi történetét a gyulai érettségibotrány egyik résztvevője, Károly (akinek nevét kérésére megváltoztattuk). A férfi határozottan jó ígéretet kapott a rapid érettségire, mégpedig – meglepő módon – egy biztonsági cégtől, a Petró Securitytől: két év alatt, kevés erőfeszítéssel simán abszolválhatja az érettségit Gyulán. Nem kell erőlködni, segítenek a felkészülésben, és a vizsga is tuti lesz, ígérték neki, illetve a több mint kétszáz jelentkezőnek. A vádirat szerint a Petró Security vagyonőrképzéssel is foglalkozó magáncég személyenként és félévenként 90 ezer forintot kért a jelentkezőktől, a képzésre pedig szerződést kötött a Harruckern János Közoktatási Intézménnyel.
A Zámbó András igazgató által szignált kontraktus értelmében a 90 ezer forintos tandíjból mindössze 40 ezer jutott az iskolának, a többi a tanulókat közvetítő biztonsági cégé lett. Károly szerint jöttek az intézménybe az egész ország területéről: a biztonsági szakmában dolgozók, illetve az erre a területre szakosodott „nehéz fiúk” körében is hamar híre ment a könnyített érettséginek. „Munka és család mellett nem könnyű tanulni, ezért sokan ugrottak rá a lehetőségre. Azt ígérték a szervezők, hogy ha fizetünk, nem lesz semmi gond, de azért a tanórákra be kellett járni” – mesélte a férfi, aki a többiekhez hasonlóan a biztonsági céggel kötött szerződést. Csak a bírósági tárgyalás nyomán derült ki számára, hogy ez teljesen szabálytalan volt.
Forrásunkon kívül összesen kétszáztizenhárman kezdtek bele a kétéves képzésbe. Volt olyan félév, amely csupán három hónapig tartott, és a félévek végén esedékes záróvizsgákat a tanórát adó tanárok állították össze, illetve javítottak ki, így bukás nem volt. A megtartott tanórák száma azonban nem érte el a törvényben előírt minimumot, így utólag kellett órákat beírni, ami miatt a bíróság okirat-hamisításért ítélte el a résztvevő tanárokat – legalábbis első fokon. A hiányzás sem jelentett kizáró okot, de az érettségire csak akkor lehetett jelentkezni, ha a pénz maradéktalanul be volt fizetve. A bírósági eljárás során bebizonyosodott, hogy voltak olyan diákok is, akik nem is jártak a tanórákra, de befizették a pénzt, így annak ellenére érettségizhettek, hogy nem teljesítették a tanéveket. Az igazgatót folytatólagosan elkövetett hivatali visszaélés bűntettével és hivatalos személy által bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítással vádolta meg az ügyészség. A vádlottak padján csak a különböző beosztásban dolgozó pedagógusok ültek, a tandíj nagyobb részét eltevő biztonsági cég vezetője ellen nem emelt vádat az ügyészség, csupán tanúként hallgatták ki a perben.
2017. 05.05. (XXI/18)
