Májusban nemzetközi botrány robbant ki a gödi Topházról szóló MDAC-jelentés kapcsán (lásd korábbi cikkünk: GÖD: a borzalmak és titkok háza. Hetek, 2017. május 12.). Ezzel párhuzamosan dolgozói panaszok nyomán ombudsmani vizsgálat is zajlott ugyanott, s az ezzel kapcsolatos jelentést nemrég hozták napvilágra. Székely László ombudsman megállapítása szerint elodázhatatlan a gödi Topház Speciális Gyermekotthon kiváltása kisebb férőhelyű, fogyatékosoknak kialakított otthonokkal, mert túlzsúfoltsága, leromlott állapota, személyi és tárgyi feltételeinek hiánya folyamatosan sérti az ellátottak emberi méltóságát és más alapvető jogait. A közlemény szerint ezek a problémák – a tavalyi fenntartói és a hatósági ellenőrzések jegyzőkönyvei alapján – évek óta fennálltak, és nem köthetők a tavaly novemberi vezetőváltáshoz. Az EMMI közleménye szerint a gödi Topház is beleesik a jövő évig kitagolandó nagy intézmények körébe.
„2008 májusa óta hatályos a nagy intézmények megszüntetésére, illetve széttagolására is vonatkozó ENSZ-egyezmény kihirdetéséről szóló fogyatékos törvény (CRPD), de Magyarországon csak 2014 után kezdtünk neki a megvalósításának. Mindössze néhány évünk maradt tehát arra, hogy felállítsuk az új rendszert – ami nem könnyű feladat, de muszáj végigcsinálni, mert a kitagolás az egyetlen járható út a helyzet megoldására” – mondta el lapunknak Borza Beáta, az ombudsmani hivatal főosztályvezetője.
Megerősítette, hogy a gödi eset nem egyedi: a különféle bentlakásos (idős-, gyermek- és fogyatékos-) intézményekben végzett ombudsmani vizsgálatok sora hasonló problémákat tárt fel. Borza Beáta úgy véli, ezekben a bentlakásos otthonokban a minőségi ellátást nem csak a nagy intézményi keretek akadályozzák: a szociális intézmények állami fenntartásba vétele, azaz központosítása még nehézkesebbé tette a működésüket. S különösen igaz mindez a fogyatékos ellátásra, amely a szociális ellátásokon belül is a legérzékenyebb terület.
2017. 06.02. (XXI/22)
