Hogy mi az „ébredés”? A revival szó angolul más tartalmat hordoz, mint a történelmi áthallások miatt terheltebb magyar megfelelője. A szó az egyháztörténelemnek azokra az időszakaira utal, amikor egy helyen (városban, országrészben, nemzetben vagy akár kontinensen) a keresztények száma hirtelen nagy mértékben növekedni kezdett, és ennek a környező társadalom számára is érzékelhető, pozitív jelei voltak. Nos, ilyen szempontból Baehr azt állapítja meg cikkében, hogy Magyarország kétségtelenül „egy keresztény ébredés közepén tart”, amely összehasonlítható az elmúlt évszázadok több más ismert, hasonló, társadalomformáló megújulási korszakával. A szerző úgy látja, hogy a kereszténység nem csupán formális módon van jelen az országban, hanem politikai döntéseket is befolyásol, köszönhetően annak, hogy a parlamentnek és a kormánynak számos hívő tagja van, köztük maga a miniszterelnök is, aki „egykori kommunista ifjúsági vezető, majd tipikus európai balos volt”, ám ma már hívő keresztény.
Baehr a Családok Világkongresszusa alkalmából járt május végén Budapesten, és a konferencia mellett tartott előadást is: „lehetőséget kaptam, hogy a legnagyobb keresztény gyülekezetben beszéljek”. A Hit Gyülekezetéről a hollywoodi szakember megjegyzi, hogy egyben „a legnagyobb magyarországi hírcsatorna tulajdonosa is”.
A befolyásos hollywoodi szakember szerint nem szabad csodálkozni azon, hogy miért pont Magyarország mutat példát az európai kereszténységnek: „Az ébredések ugyanis rendszeresen a legkevésbé valószínű helyeken törnek ki.” Magyarországgal kapcsolatban felidézi, hogy az európai történelemben több mint ezer éve keresztény nemzet, amely bátran harcolt „a kegyetlen muszlim hódítókkal szemben. Az iszlám megszállók azonban végül Magyarországot is elfoglalták, akik több mint 140 éven át mészárolták a keresztényeket.” A muszlim hódítókat csak külföldi seregek – németek és más európai katonák – segítségével sikerült kiűzni az országból. A huszadik században újabb megpróbáltatások érték a kereszténységet, a második világháború után „az országban számos egyházi épületet, valamint templomot leromboltak. A magyarok megpróbálták lerázni magukról a szovjet kommunizmus csizmáját, ám a szabadság rövid pillanata után a marxista szocialisták kegyetlenül leverték a szabadságharcot és újra üldözték a hívőket” – írja rövid történelmi összefoglalójában Ted Baehr, aki szerint ma az országban újra erősödik a hit és terjed a kereszténység, így „a nemzetközi szocialisták megint dühösek, és igyekeznek a kereszténységet újra leverni Magyarországon”.