A beterjesztő ezúttal is a kancelláriaminiszter, aki egyben a térség egyik országgyűlési képviselője is, s a „hazai pályának” köszönhetően ezúttal reális esély mutatkozik a névváltozás keresztülvitelére. Pest megye esetében ugyanis tavasszal végül nem született döntés a Pest-Pilisre történő átnevezéséről, mivel a megyei önkormányzat úgy határozott, hogy a kérdésről „csak a várható következmények teljesebb megismerése után döntenek”. Mint mondták, nincs elegendő információjuk a névmódosítás pénzügyi, valamint egyéb társadalmi-gazdasági következményeiről (ráadásul az átnevezésre egy másik javaslat is felmerült, a Pest-Pilis-Hont név). Csongrád megyében azonban a megyei közgyűlés rendkívüli ülésen döntött arról, hogy támogatja a névváltoztatást, lehetővé téve ezzel, hogy a javaslat az Országgyűlés elé kerüljön.
Névvita a közgyűlésen
A helyi jobboldali hírportál, a SZEGEDma.hu terjedelmes beszámolót közölt a rendkívüli közgyűlésen történtekről, részletesen ismertetve a névváltozás mellett, illetve ellene felsorakoztatott érveket. A megyegyűlés által szakértőként felkért történészek a Csongrád-Csanád nevet tartották megalapozottnak a Csongrád-Csanád-Torontál névvel szemben, annak ellenére, hogy a megye délkeleti szeglete évszázadokon keresztül az egykori Torontál vármegyéhez tartozott. A felkért történészek egyike maga is tagja a megyei közgyűlésnek, akinek elkötelezettségére utal, hogy – amint arról a vita során beszámolt – gyermekének is a Csanád nevet adta, a másik szakértő pedig az a történész, aki évekkel ezelőtt a névváltoztatás ötletét elsőként felvetette – az akkor még megyeszékhely – Hódmezővásárhely polgármesteri székében (is) ült.
2017. 09.15. (XXI/37)
