A kirobbanó botrány nyomán indult el a #MeToo (#énis) kampány, melyet Harvey Weinstein egyik áldozata, Alyssa Milano színésznő a probléma nagyságának hangsúlyozása érdekében kezdeményezett a közösségi médiában. A skandalum Magyarországot sem kerülte el. Pár hete egy ismert színésznő, Sárosdi Lilla csatlakozva a #MeToo mozgalomhoz elmondta, hogy bizony őt is zaklatta egy híres és elismert magyar színházi rendező. Néhány nappal később kiderült, hogy a Vígszínház volt igazgatója és főrendezője, Marton László volt az elkövető. Sárosdi nyilatkozatához anonim módon több nő is csatlakozott, jelenleg 10 személynél jár Marton áldozatainak a száma. Ezzel párhuzamosan a Facebookon egyre több átlagember jön elő az őket ért zaklatásokkal. Bár az ő eseteiket kevésbé kapta fel a média, semmivel sem jelentéktelenebbek.
Mikortól zaklatás?
A szexuális visszaélések vizsgálata során a problémák ott kezdődnek, hogy sokszor nem tudjuk, mikortól beszélhetünk zaklatásról. Visszatérő kommentként jelent meg a „nehogy már a nők minden rosszul sikerült bókot abúzusként fogjanak fel”. A gyakorlati tapasztalat pont nem ezt mutatja: a magyarok többsége a beszólogatásokat és „utánafütyüléseket” nem sorolja a nemi visszaélések körébe. A Sárosdi Lilla által elmondott történet nem egy elszigetelt környezetben történt, ez nem a művészvilág sajátja.
A Washingtoni Egyetem pszichológusa, Dr. John Gottman egy elég tág fogalommeghatározást használ, szerinte ugyanis szexuális zaklatás minden olyan tevékenység, amelynek hatására a nők sebezhetőnek érzik magukat a férfiakkal szemben. A szakember tapasztalatai alapján a visszaélések 25 százaléka „félrement csábítás”, amikor is a zaklató próbálja ágyba vinni kiszemeltjét. Az eseteknek csupán 5 százalékában társul az erőszakos közeledés valamilyen fenyegetéssel, vesztegetéssel vagy hátrány kilátásba helyezésével. Az összes többi zaklatási ügy a hatalmi helyzet statuálását jelenti, azaz minden egyes ilyen „üzenet” vagy érintés azt kívánja az áldozat értésére adni, hogy ő alávetett pozícióban van. A szexuális zaklatás és visszaélés a szakemberek szerint sokkal inkább szól a hatalomról, mintsem magáról a szexről. A szexuális zaklatás, amely tehát nemcsak a művészvilágban dívik, egy eszköz arra, hogy a főnök éreztesse legtöbbször női alkalmazottjával a helyét a munkahelyi hierarchiában, felhívva a nemiségére a figyelmet.
2017. 11.02. (XXI/44)
