Csaknem egy évvel ezelőtt történelmi pillanatnak lehetett tanúja a világ: a kolumbiai elnök, Juan Manuel Santos, valamint a FARC (Kolumbia Forradalmi Fegyveres Erői) vezetője, Rodrigo Londono, ismertebb nevén Timochenko, aláírták azt a békeegyezményt, amely véget vetett a kolumbiai kormány és a gerillacsoport közti öt évtizedes háborúskodásnak. A FARC jelentős szereplője volt a kolumbiai kokainpiacnak, ezértis volt óriási jelentőségű az egyezmény, amelynek egyik fontos eleme volt a szervezet azon ígérete, hogy felhagy a kokacserje termesztésével, illetve a termesztés támogatásával. Sőt, az egykori gerillacsoport részt vesz a kormány ,,helyettesítő” programjában, amelynek keretében a kokatermesztők pénzbeli és technikai támogatást kapnak, ha felhagynak a kokain alapanyagának előállításával. Jelenleg a kolumbiai vezetés fő céljai közé tartozik, hogy százezer hektárnyi kokaültetvényt számoljanak fel. Ennek felét teljesen kiirtanák, mindenféle kárpótlás nélkül, a másik ötvenezer hektár kigyomlálásáért cserébe kapnák a farmerek a támogatást. Január óta 55 ezer család jelentkezett a programba, így sokan több mint 10 ezer dolláros segítségben részesülhettek, egy feltétellel: a teljes közösségnek fel kell hagynia a kokacserjék ültetésével.
Hiába rendeznek azonban országszerte workshopokat, hogy a farmerekkel megismertessék a szubvencióban rejlő lehetőségeket, a fogadtatás vegyes, ugyanis egyetlen más növény termesztése sem hoz akkora hasznot, mint a kokacserjéé. A farmerek ugyan nem maguk állítják elő a kokaint, ők csak az ahhoz szükséges pasztát készítik el – amelyhez nem kell más, csak a megfelelő mennyiségű kokalevél, benzin, cement és még néhány hozzávaló –, de így is kilogrammonként 900 dollár bevétellel kalkulálhatnak. Kolumbia kis közösségeiben a kokamassza egyfajta valutaként is szolgál: nem feltétlenül a drogkészítőnek adják el, hanem a helyi boltokban fizetnek vele, hogy hozzájussanak az alapvető élelmiszerekhez és más termékekhez. A termesztők számára tehát sokszor visszalépést jelent, ha felhagynak a kokacserje termesztésével. Ráadásul az állami támogatás rendszerének sajátossága miatt sokan ahelyett, hogy felhagynának a kokatermeléssel, még több hektáron folytatják – azzal számolva, hogy így több támogatást kaphatnak majd a későbbiekben.
2017. 11.24. (XXI/47)
