Az európai parlamenti képviselők beszámolói szerint Nyugat-Európában élő honfitársaink úgy érzik, hogy a magyar állam lemondott róluk, sőt, gazdasági és politikai okok miatt egyenesen jó is, ha külföldön maradnak. Ugyanis – vitatott becslések szerint – évi közel 1000 milliárd forintot küldenek haza, a GDP 3 százalékát. Másrészt az anyaországgal való bárminemű hivatalos ügyintézés – anyakönyvezés, választási jog gyakorlása, stb. – rendkívüli bürokratikus procedúrát jelent a számukra, ami azt a benyomást kelti a kint élőkben, hogy ők itthon már nem számítanak. A hazatérés problematikája kapcsán merült fel mindez azon a szakmai konferencián, melyet Magyarok elvándorlása – exodusz vagy lehetőség? címmel rendezett a Millennium Intézet.
Elhangzott: a nemzetközi vándorlás fokozódásával a kibocsátó országokban előtérbe kerül a diaszpóra-politika, s ezen a téren hazánk jelentős lemaradásban van. Történtek ugyan szórványos erőfeszítések, ilyen például a babakötvény kiterjesztése a külföldön született magyar gyerekekre is, de a bürokratikus akadályok miatt nem ritka eset, hogy a magyarországi anyakönyvezés egy évig is eltart.
A beszámolók szerint a Nyugaton élő magyarok nagyon hiányolják a nyelvőrzést szolgáló kinti kulturális és oktatási intézményeket, programokat is, szerintük a magyar állam összességében nem biztosít sok lehetőséget az anyaországgal való kapcsolattartásra.
2018. 03.29. (XXII/13)
