Több mint száz filmben és számtalan televíziós műsorban szerepelt. A korabeli sajtó úgy számolt be róla, mint „a magyar színpad páratlan csillogású kis drágaköve, fiatal komika típus, az úgynevezett női Chaplin-fajtából való, színültig telve örökké friss és zseniális ötletekkel”.
E tehetséges színésznőnek 107 évvel ezelőtt, 1911. március 12-én indult az élettörténete, az erdélyi Magyarlónáról, Kiss Margit néven (a környezete Manyikának hívta). Kiss Lajos kántortanító, iskolaigazgató és Nagy Zsuzsanna tanítónő legkisebb, harmadik gyermekeként látta meg a napvilágot. Szülei – az akkori társadalmi szokásoktól eltérően – négyéves korában elváltak, és újraházasodtak. Margitot édesanyja testvére és férje nevelte.
Sepsiszentgyörgyön fejezte be a gimnáziumot, majd felvételt nyert Kolozsváron a konzervatóriumba, zongoratanszakra. Egy kolozsvári színházban tett látogatása életre szóló élményt jelentett számára, ugyanis ekkor ismerte fel, hogy a színészi pályára született. A színházi élményeket követően megkereste Izsó Miklóst, a kolozsvári Nemzeti Színház főrendezőjét, aki azonnal meglátta az ifjú hölgyben rejlő tehetséget, és felvette a színészképző iskolába. Mindezt a szülei nem nézték jó szemmel, hiszen úgy gondolták, hogy a zongoraművészi pálya biztosabb, mint a színészi. Egyébként az utóbbira Manyi fizikailag sem volt kifejezetten rátermett, ugyanis az akkori szépségideálnak nem felelt meg.