Hetven Facebook-lájk elemzése alapján többet tudhatunk meg valakiről, mint egy jó barátja; százötven lájk esetén többet, mint a szülei; háromszáz lájkból pedig jobban megismerjük a saját házastársánál is – legalábbis ezt ígéri a pszichometrika, vagyis az adat alapú pszichológia. Az új tudományág egyik szakértője, Michal Kosinski a Facebook-analízisre alapozott profilalkotási technikáját egy korábbi pszichológiai módszerre, az úgynevezett OCEAN modellre építette, amely öt fő jellemzővel írja le az emberi személyiséget. Ezek a következők: nyitottság, lelkiismeretesség, extrovertáltság, egyetértés, érzelmi stabilitás (ezek angol megfelelőiből áll össze az OCEAN mozaikszó). Abból, hogy valakinél az egyes jellemzők milyen erősségűek, következtetni lehet arra, hogy az illető hogyan fog reagálni bizonyos helyzetekben vagy információkra.
Ezt ismerte fel az eddigi legnagyobb Facebook-botrány főszereplője, a Cambridge Analytica nevű adatelemző cég, amely a különféle kvízjátékokon keresztül begyűjtött adatok segítségével (erről lásd cikkünket a 28–30. oldalon) eldönthette többek között a Trump-kampányt is. A cég az online (Facebookról, politikai honlapokról stb.) gyűjtött adatok mellett vásárolt „offline” információkat is, például bankoktól, biztosítóktól vagy közvélemény-kutatóktól, és ezek segítségével az OCEAN modell alapján tűpontos pszichológiai profilokat alkottak amerikai választók tömegeiről. Így gyakorlatilag személyre szabott üzeneteket tudtak számukra küldeni: például egy Trump-szimpatizánsnak olyan hirdetések jelentek meg, amelyek a szavazói elszántságát növelték, egy Clinton-párti felhasználónak pedig olyanok, amelyek aláásták a jelöltbe vetett bizalmát.
Az ennek nyomán kirobbant botrányt Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója azzal igyekezett tompítani, hogy elnézést kért, amiért nem tudták megvédeni a felhasználók adatait. Ugyanakkor – hívta fel a Hetek figyelmét Gulyás Gábor informatikai adatvédelmi szakértő – szakmai körökben már az évtized eleje óta ismert tény, hogy megfelelő applikációkkal miként lehet a felhasználók vagy akár az ő ismerőseik adatait is kinyerni a Facebookból. Szerinte az adatbányászattal foglalkozó cégek ezt gyakorlatilag teljesen ki is használták. Bár május végén életbe lép az Európai Unió új Általános Adatvédelmi Rendelete (General Data Protection Regulation – GDPR, lásd keretes írásunkat), amely szigorítani fogja az ezzel kapcsolatos szabályozást, az úgynevezett Big Data ipar akkora profittal kecsegtet, hogy nehezen lehet mederbe szorítani, és alig hihető, hogy mondjuk a Facebook önszántából alapjaiban változtatná meg az üzleti modelljét. Hozzátette: az, hogy a felhasználók tudni fogják, mikor milyen adatukat mire használják fel, korántsem biztos, hogy a privát szférájuk védelmére ösztönzi őket. „A gyorskajáról is tudjuk, hogy mennyi cukor meg ízfokozó van benne, mégis megesszük. Ehhez hasonlóan a felhasználók döntő többsége önként és dalolva adja meg minden adatát, hogy egy játékot letölthessen a telefonjára” – mondta.
2018. 04.13. (XXII/15)
