Egy példa a hétköznapi közönyre: a csángó magyarnak született szülők már nem tartják anyanyelvüknek a magyart, ezért gyermekeikkel románul beszélnek otthon – mondja Nyisztor Ilona, a pusztinai magyar oktatás nagy harcosa. Ilona nem törődött bele a megváltoztathatatlannak tűnő asszimilációs folyamatba, hanem felvette a kesztyűt és románul egyáltalán nem beszélő tanárt hozott Bató Éva személyében a csángó településre.
A moldvai dombok között kanyargó végtelen országútról lekanyarodva zöld mezőkön és apró román településeken keresztül jutunk Pusztinára. A Magyar Házhoz hamar odatalálunk, miután az iskolánál a gyerekek magyar nyelven navigálnak bennünket.
A reményt, hogy a moldvai magyar nyelvű oktatás megmarad, és vele megmaradnak csángó magyarnak a legifjabb generáció tagjai is, Nyisztor Ilona hagyományőrző és Bató Éva tanító táplálja. Ilonát a Kárpát-medencében és még azon túl is csángó énekesként, táncosként tartják számon.
Egy századot látott megtörténni
Beszélgetés a 100 éves Bakó Ferenccel »
Ősi ünnep új ruhában: a Valentin-nap másfél évezredes története
A népszerű ünnep a pogány Római Birodalom Lupercaliájára vezethető vissza »
Magyar hősök, zsidó túlélők: drámai holokauszt-történetek
Akik elmondják az elmondhatatlant »
Egy századot látott megtörténni
Beszélgetés a 100 éves Bakó Ferenccel »
Ősi ünnep új ruhában: a Valentin-nap másfél évezredes története
A népszerű ünnep a pogány Római Birodalom Lupercaliájára vezethető vissza »
Magyar hősök, zsidó túlélők: drámai holokauszt-történetek
Akik elmondják az elmondhatatlant »
2018. 05.18. (XXII/20)
