Kúria ezzel a döntésével elvett egy mandátumot a választóinktól. A Kúria egyértelműen és súlyosan beavatkozott a választásokba. Az Alkotmánybíróság végzését áttanulmányozva nyilvánvaló: a Kúria intellektuálisan nem nőtt fel a feladatához” – nyilatkozta Orbán Viktor miniszterelnök a Pesti Srácok nevű portálnak azt követően, hogy a Nemzeti Választási Bizottság, majd a Kúria kimondta: érvénytelenek azok a határon túli levélszavazatok, melyeket nem az előre gyártott borítékban adtak postára. Az ellenzék szerint a miniszterelnök szavai túlmutatnak a konkrét vitán, ám Darák Péter, a Kúria elnöke azt mondta, Orbánnak is jogában áll bírálni a Kúriát. A miniszterelnök bírálói szerint a kormány maga alá akarja gyűrni a bíróságokat, és a kormányfő ehhez a folyamathoz járult hozzá. Bárándy Péter, a Medgyessy-kormány igazságügy-minisztere az ATV Híradónak azt mondta, nem tartja kizártnak a kormányzati beavatkozást, mert „pletykaszinten lehet hallani egy tervről, mely szerint az igazságügy-miniszter alá rendelnék az igazságszolgáltatást. Volt ez így a szocializmus idején. Hát, ha ez most megint megtetszett, akkor lehet, hogy újból lesz ilyen” – tette hozzá Bárándy.
OBH vs. OBT
Sándor Zsuzsa, nyugalmazott bíró, a Fővárosi Bíróság korábbi szóvivője a Hetek megkeresésére azt mondta, ő is ismeri a hónapokkal ezelőtt forgalomba került pletykákat, melyek egyike arról szól, hogy a bíróságok irányítását venné át az igazságügyi tárca. Ezt a feladatot 2012-ig az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) látta el, majd 2012 óta az Országos Bírósági Hivatal (OBH), melynek elnöke 9 évre szóló mandátummal Handó Tünde, Szájer József fideszes EP-képviselő felesége. Az OBH túlzott hatalmának csökkentése érdekében 2012-ben elválasztották egymástól az ítélkezés szakmai felügyeletét, illetve a bíróságok működésének központi igazgatását. Az ítélkezés egységességének és szakmai színvonalának biztosítása a Kúria elnökének, a bíróságok központi igazgatása pedig az OBH elnökének feladatkörébe került. Az OBH munkáját az Országos Bírói Tanács (OBT) felügyeli, amelynek 14 tagját titkos szavazással a bírák választják, míg a Kúria elnökét a törvény delegálja a testületbe. Az Európa Tanács jogi szakértőkből álló szervezete, a Velencei Bizottság ugyanakkor az OBT felállítása után is kritikát fogalmazott meg. Amint arról a Hetek is beszámolt, a bizottság jelentése úgy találta, hogy az általuk ismert országokban sehol nincs egy személynek akkora hatalma, mint a magyar jogban az OBH elnökének, akit ők politikai kinevezettnek tartanak. (Csapataink harcban állnak. Hetek, 2013. április 19.) Visszatérve a szakmai körökben terjedő hírre, mely szerint a bíróságok irányítását az igazságügyi minisztérium venné át, Sándor Zsuzsa úgy véli: ez azon alapul, hogy az OBT és az OBH között súlyos konfliktus alakult ki, és ez a kormány számára is kellemetlen.
2018. 05.11. (XXII/19)
