A kistelepülések és a Fidesz-kommunikáció

Májusban részletesen is foglalkoztunk azokkal az értesülésekkel, melyek szerint a kormány megszüntetné a kétezer fő alatti lakosú kistelepülési önkormányzatokat. Ezeket gyakran még jól értesült fideszes polgármesterek is tényként kezelték, így nem véletlen, hogy a választások előtt Orbán Viktor miniszterelnök személyesen írt levelet az érintett falvak polgármestereinek, hogy nyugodjanak meg, semmi ilyet nem terveznek. „Bár vannak egyes településeken nehézségeink, összességében nekünk kedvez a jelenlegi önkormányzati rendszer” – mondta el lapunknak egy, a Fideszhez köthető kampányszakember, aki szerint az áprilisi választásokon többek között a kistelepüléseken tudott olyan mértékben mozgósítani a kormánypárt, amire korábban senki nem gondolt volna.

Ahhoz, hogy megértsük a mozgósítási rendszer működését, érdemes visszatekintenünk arra a korszakra, amikor a Fidesz nyolc éven át ellenzékből próbálta visszaszerezni a választópolgárok bizalmát. A párt történetét ismerő anekdoták szerint ebben az időszakban a vidéki alapszervezetekben még üzenetrögzítőre sem kapcsolt a telefon, a nagyvárosok fideszes önkormányzati képviselői pedig nagyon gyakran még egymást sem ismerték, nemhogy a szimpatizánsaikat. Ezt felismerve jöttek létre az úgynevezett Polgári Körök, melyek célja az volt, hogy mindenhol tömörítsék az azonos gondolkodású embereket. A Fidesz által elveszített 2002-es országgyűlési választások után, Orbán Viktor a Dísz téren tartott beszédében fogalmazta meg az azóta szállóigévé vált mondást, miszerint „a haza soha nem lehet ellenzékben”, majd ezzel egyidejűleg arra kérte az egybegyűlteket, hogy a következő hónapokban hozzanak létre kis, néhány emberből álló csoportokat, baráti csapatokat, polgári köröket. Mint mondta, arra van szükség, hogy százszámra alakuljanak polgári körök és társaságok. És valóban így történt, Hende Csaba koordinációjával sejtszerűen keltek életre a hálózatok. Szinte nem volt olyan kistelepülés, ahol ne alakultak volna polgári körök, akik aktívan kivették a részüket a helyi közéleti és kulturális élet szervezéséből. Voltak olyan falvak, ahol gyakorlatilag ezek az egységek váltak a legbefolyásosabb civil szervezetekké.

A Kubatov-rendszer