Fiatalabb korában tagja volt a városi tanácsnak és egy karitatív szervezetnek, melyen keresztül a város szegényeit segítették. Derűs optimizmusát a mai napig őrzi, szeret fiatalokkal időt tölteni, és még mindig hajnalban kel. Az életről, nehézségekről és generációs különbségekről beszélgettünk vele egy nagy fügefa árnyékában.
Mi inspirálta Önt az életben?
– Szerettem dolgozni, szenvedéllyel végeztem a munkámat, ez volt az életcélom. Fiatalkori álmom volt, hogy legyen saját földem és házam, és meg tudjam termelni a családom számára mindazt, amit elfogyasztunk. Ez meg is valósult: a kertemben sokféle gyümölcs terem; borjúkat, disznókat, pulykákat, kacsákat, tyúkokat tartottam, majd feldolgoztam; bort készítettem, mindenből a legjobb minőségre törekedtem.
2018. 10.05. (XXII /40)
