Nos, hogy ennyiben ne merüljön ki az olasz konyháról való ismeretünk, ássunk kicsit mélyebbre, és ismerkedjünk meg néhány kevésbé ismert ételkülönlegességgel, melyek némi gyakorlattal otthon is könnyen elkészíthetők.
Jellegzetes péksütemény a cornetto, legközelebbi „rokona” a francia croissant. Kávézók, reggeliző bárok elmaradhatatlan terméke ez a kívül ropogós, belül puha tésztájú finomság, melyet lekváros, mogyorókrémes vagy vaníliás töltelékkel kínálnak; klasszikus reggeli narancsdzsússzal és cappuccinóval. A kakaós, vaníliás vagy töltött keksz is gyakori reggeli az ottani háztartásokban. A roppanós, szárazabb kekszeket tejbe mártogatva puhítják. Magyar boltokban is kapható olasz kekszek például a Pan di Stelle, az Abbracci vagy a Cuor di Mela. A Nutella mint olasz találmány számos desszertben köszön vissza töltelékként vagy ízesítőként, gondoljunk csak a hazánkban is nagy népszerűségnek örvendő Nutella B-ready falatkákra.
Az olasz konyhára általában jellemző az egyszerűség. Kipróbált, bevált alapanyagokkal dolgoznak, nem használnak sok nyersanyagot vagy fűszert egy-egy fogáshoz; de ami az asztalra kerül, az lehetőleg legyen friss, minőségi, helyi. Sok zöldség köszön vissza különböző formában egy-egy étkezésnél: a paradicsom például frissen felszelve, olívaolajjal leöntve remek saláta-hozzávaló, de már az előételeknél is találkozhatunk töltött sült paradicsommal, vagy az első fogásnál paradicsommártással. Hasonlóan kedvelt az olívabogyó is a menüsorban, melyet rántva, salátaként vagy húsfeltétként egyaránt fogyasztanak. Nem felejtkezhetünk el a parmezán sajtról sem, amely a tésztaételek elengedhetetlen tartozéka, szalámival vagy zöldséggel kombinálva pedig előételként is kitűnő.