Ha most a történelemórán szerzett ismeretek vagy a Wikipédia sorai között kezdene keresgélni valaki, nem olyan csatát találna, melyet őseink karddal, puskával vívtak. A magyar nyelv ügyének megvitatása röpiratokon, tanulmányokon, folyóiratokon, gúnyiratokon, országgyűlési felszólalásokon keresztül zajlott.
A közigazgatás, törvényhozás nyelve a kereszténység felvétele óta a latin volt Magyarországon – ez nem volt szokatlan Európa más országaiban sem. A hétköznapi életben azonban nem a latint használták. Ahogyan Bessenyei György 1772-ben írta: „Mert a parasztemberek, kikkel beszélnünk kell, nem tanulnak sem görögül, sem zsidóul, se deákul, nekik is feleségeikkel beszélni kell, pedig a parasztasszonyok, tudjuk, miképpen szokták az idegen nyelveket tanulni.” Sehogy nem szokták: magyarul beszéltek egymással. De nem csak ők: többé-kevésbé mindenki Magyarországon.
Először a latin
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »