Különös forradalom Japánban

A tekintélyes amerikai hetilap egyik legutóbbi számában egész cikksorozatot szentelt Japán technológiai előretörésének, amelyben hangsúlyozza: a küszöbön álló újabb ipari fejlődés forradalmasítani fogja a társadalmakat, az ipart és az üzleti világot is. A világ „egy új korszak hajnalának” tanúja, ezt a korszakot pedig egy újabb ipari-technológiai forradalom vezeti be, amelynek neve „Industry 4.0”. „Mindenki arról beszél, hogy az Industry 4.0 már ott van a horizonton és minden bizonnyal eget rengető változásokat hoz majd magával. Erősnek kell bizonyulnunk, és fel kell készítenünk magunkat arra, hogy ezek a változások az iparágakat is felrázzák majd” – fejti ki Keita Horiba, a világszerte ismert tech-cég, a Sanyo vezetője. „Mindazonáltal a valóság az, hogy mi már több mint 30 éve készülünk erre” – teszi hozzá. Horibának igaza van, az Eurostat 2015-ös adatai alapján például az Egyesült Államok és Kína után Japán költi a legtöbbet büdzséjéből kutatásra és fejlesztésre, éves jövedelme százalékos arányában pedig csak Dél-Korea áll előtte ebben a rangsorban.

Japán technológiai előretörését a második világháborút követő tudatos gazdasági döntések alapozták meg, ekkor fókuszált rá a szigetország az autóiparra és az elektrotechnikára. Az irány a ’70-es, ’80-as évekre fizetődött ki, az országot ekkortól tartják számon – a kétezres évek kríziseivel együtt is – a világ legerősebb gazdaságai között. A történet az ipari forradalom egy újabb, „negyedik” állomásával azonban – úgy tűnik – csak most pöröghet fel igazán. „A negyedik ipari forradalom a robot- és egyéb más, úgynevezett hardware-technikákat jelenti elsősorban. Ezen a területen pedig Japán immár vezető nagyhatalom” – mondja Takahiro Hachigo, a Honda Motor vezérigazgatója. A kérdés azonban az, hogy mi fogja eredményezni a japán high-tech cégek által legyártott robotok iránti fogyasztói kereslet növekedését? A válasz igencsak meglepőnek tűnik, ám előtte érdemes vetni egy pillantást a japán társadalom trendjeire.

Cölibátus szindróma