Egy tizennégy éves fiú hozzátartozói számoltak be lapunknak arról, hogy a kamaszt elcsábította egy férfi, akihez a gyerek odaköltözött. Élettársi kapcsolatban élnek, a férfi mindent megvesz a fiúnak – a rokonok ezzel magyarázták azt, hogy a tinédzser nem akar hazamenni, a család ugyanis nincs túl jó anyagi helyzetben. A szülők a rendőrséghez is fordultak, ahol állítólag azt a választ kapták, hogy a gyerek elmúlt 14 éves, ami a beleegyezési korhatárnak számít, és ha nem akar hazamenni, akkor nem lehet hazatoloncolni.
A jelenség korántsem egyedi, pedagógusok elmondása szerint ma már mindennaposnak számít, hogy tinédzserek nem a szüleiknél laknak, hanem együtt élnek valamelyikük szüleinél, és onnan járnak a középiskolába, vagy épp – többnyire tizenéves lányok – egy felnőtt férfival élnek élettársi közösségben.
„Jogilag gyámhatósági engedélyhez kötött, ha egy 18 év alatti gyerek nem a szüleinél lakik. Ellenkező esetben bizony a rendőrség feladata visszavinni ezeket a gyerekeket a családjukhoz vagy arra a gondozási helyre ami hivatalosan a lakhelyük” – mondta kérdésünkre Csekeő Borbála pszichológus, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány munkatársa. Hozzátette: az más kérdés, ha egy gyerek nem akar hazamenni, mert otthon rosszul bánnak vele, és fél visszamenni. Ebben az esetben egy felelős szakember nem azt erőlteti, hogy hazamenjen, hanem a gyermekvédelmi ellátórendszerhez fordul.
2019.12.06 (XXIII/49)
