Mi meg vagy a homokba dugjuk a fejünket, és azt mondjuk, amit a hajdani osztálytárs a drámai művek elemzésekor, hogy „hát vannak ilyen emberek…” Vagy értékeljük ezután (de nagyon) mindazt, amink van: tiszta ivóvíz, biztonságos lakóhely, kiadós ebéd és legfőképpen, hogy vannak emberek, akiket szerethetünk – és akik nem akarnak minket azonnal becsapni, megverni, megnyomorítani…
Mert a tizenkét éves Zainnak ez utóbbiból rengeteg, az előbbiekből kábé semmi se jut. Nyomortelepi bérleményben tengődnek seregnyi testvérével és két olyan szülővel, akik csakis a Nyomorultak és a Twist Olivér elvetemült gyereknyúzóinak leszármazottai lehetnek. Nulla érzelem és gondoskodás, s nem csak a jóléti államok normái szerint értve. A gyerekeket kihajtják az utcára, ahol maguk csinálta gyümölcsleveket árulnak, meg hamis recepteket váltanak be, hogy a porrá tört tablettákból kábítószert kotyvasszon a család – ha nem káromlás ezt a szót rájuk alkalmazni egyáltalán. Iskola, normális étel, vagy csak egy jó szó fényévekre sincs az aprónéptől, ahol a koravén Zain legfőbb küldetése, hogy a testvéreit – ezernyi csellel és csalással – a saját szüleiktől megmentse. Mert „azok” például lánccal kötik a totyogóst az asztalhoz, az alig serdült tizenegy éves húgát meg férjhez adják a boltoshoz, aki pár csirkével hálálkodik…
Már itt, a film elején igencsak odacsapnánk az egész felnőttvilágnak. Mert nemhogy gyerekvédelem nincs, de mintha állam se igen lenne, hogy ne engedje mindezt. Ám felrémlik, hogy nem mi vagyunk a Vasember, aki az afgán faluba átugorva eltörli a gonoszt és menti a gyámolítandókat. Így többnyire a tehetetlenség mardosását szenvedjük. Pedig Libanonról egy előző világhírű film alapján (A sértés, Hetek, 2018. november 23.) még viszonylag jó volt a benyomásunk. Mármint a közel-keleti átlaghoz képest nézve a jogállamiság és az egyéni szabadságok mértékét tekintve. Itt pont az ellenkezőjébe futunk. Bár mondjuk egy Budapesten forgatott játékfilm is meglepően más képet adna, ha a szereplők és környezetük a Hős utca vagy éppen a Vörösmarty tér „népe” közül kerülnének ki.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »
2019.02.22. (XXIII/8)
