A Brain Bar fesztivál keretében tartott előadást – bestseller könyve nyomán – korunk megmondóemberének kikiáltott Jordan B. Peterson (a The New York Times szerint Peterson a 21. század legbefolyásosabb nyugati közgondolkodója). A 12 szabály az élethez címet viselő könyve a szabályok szükségességét hangsúlyozza a sikeres élethez. Ez elsőre nem tűnik bonyolultnak, de egy olyan korban, ahol a rend egyet jelent a korlátozottsággal, meglehetősen formabontónak számít. Könyvében tabukat dönget: ír többek között a válás liberalizálásának családokra gyakorolt negatív hatásairól; arról, hogy a gyerekeket fegyelmezni kell annak érdekében, hogy a társadalom megbecsült tagjaivá váljanak; vagy arról, hogy az ember akkor tud sikeres lenni, ha felelősséget vállal a tetteiért.
Az ötvenes éveiben járó kanadai klinikai szakpszichológus több órás YouTube-előadásait fiatalok milliói hallgatják, előadásain is zömében ezt a korosztályt lehet látni. Petersonnak az ismertséget első körben mégsem a szakmája hozta – hanem az a harc, amit a szakmája szabad folytatásáért vívott. 2016-ban ugyanis bevezetésre került Kanadában, ezen belül is Toronto városában egy új törvény, ami gyűlölet-bűncselekménnyé minősítette azt, ha valakit nem az általa preferált névmással (férfi, női vagy semleges) szólítanak meg. Peterson hevesen szembement az új szabályozással, és az azt körüllengő egész PC-kultúrával. Egyetemi előadásain ugyanis rendszeresen beszél a férfi és női szerepekről, ezek társadalomban betöltött funkciójáról, ami a törvény gumifogalmai miatt abszurd módon akár gyűlölet-bűncselekménynek is minősülhetne. (Lásd részletesen: Mi folyik az egyetemeken? Hetek, 2019. január 11.) Ennek kapcsán rengeteg műsorba meghívták, ahol Peterson hibás és elmaradott gondolkodásmódjára kívántak rávilágítani a szerkesztők. A fegyver viszont visszafelé sült el, mivel Peterson higgadtságával és észérveivel nemcsak megnyerte ezeket a televíziós vitákat, hanem még nagyobb ismertségre tett szert.
2019.06.07.(XXIII/23)
