Nem mindenki örül a felpörgött idegenforgalomnak

Az ENSZ turizmussal foglalkozó intézménye, a Turisztikai Világszervezet (UNWTO) szerint 2018-ban 1,4 milliárd turista fordult meg a Föld valamely pontján. A szervezet egy 2010-ben készült előrejelzésében ezt a számot a 2020-as évre prognosztizálta, azonban a turizmus egyre népszerűbb: tavaly a turisztikai ágazat növekedési aránya nagyobb volt, mint a teljes világgazdaságé. Egyfelől egy ekkora tömeg egyre fajsúlyosabbá teszi a turizmust mint az országok GDP-jének egyik jelentős összetevőjét. Másfelől azonban az idegenforgalom árnyoldalai óriási kiadásokat jelentenek az önkormányzatok és kormányok számára.

Az idei év eddig talán legismertebb fényképe lett az a Mount Everesten készült fotó, melyen hegymászók tucatjai állnak sorba az utolsó pihenőtábor utáni hegygerincen, arra várva, hogy megtehessék a legmagasabb csúcsra vezető maradék utat. Idén eddig rekord mennyiségű hegymászó próbált feljutni a Csomolungmára, annak ellenére, hogy a mászásra alkalmas időszak valószínűleg rövidebb lesz az átlagosnál (ebben a szezonban eddig 11 ember halt meg mászás közben, több mint kétszer annyian, mint tavaly egész évben). Nepál a tragédiák és a profi hegymászók aggodalma ellenére sem kívánja korlátozni a mászási engedélyek számát, sőt: a kormány maga is serpák csoportjait fogja idén felküldeni a hegyre, akik feladata ezúttal nem a külföldről érkező mászók segítése, hanem a maguk mögött hagyott szeméthalmok összetakarítása lesz. Troy Aupperle kétszer mászta meg az Everestet, szerinte a hegy egy szabad szemétlerakó. ,,Hasonlítsuk csak a Denali csúcshoz (az USA-ban található 6190 méteres csúcs – a szerk.). Ott nyársra tűznek. »Miért csinálsz ilyet? Méltó vagy te egyáltalán ehhez a hegyhez?« Aztán szépen elmagyarázzák a szabályokat” – mondja Aupperle, aki szerint „az Everesten nincsenek szabályok, nincs felelősségre vonás, semmi sincs”. A nepáli kormány tavaly márciusban kezdte meg a hegy takarítását, mely program keretében több mint 90 tonna szeméttől szeretnék megtisztítani a Himalája legmagasabb pontját.

A szemetelésen túl a világ számos pontján szándékosan rongálnak meg turisták emlékműveket. James Cook kapitány melbourne-i szobra, Abraham Lincoln monumentális washingtoni emlékműve és a koppenhágai Kis hableány szobor is többször esett már áldozatul turisták festékbombáinak. A Lincoln – emlékművet 2013-ban öt órára lezárták, miután zöld festékkel térdig leöntötték a szobrot (a szobor ülő helyzetben ábrázolja Lincoln elnököt és a márvány talapzattal együtt majdnem kilenc méter magas). Az egyik legbizarabb szoborrongálás éppen egy magyar geológushoz, Tóth Lászlóhoz köthető. Az akkor harminchárom éves geológus a Vatikánba látogatott, és máig tisztázatlan okból a Piétához érve megragadott egy régészkalapácsot és nekirontott a szobornak, letörve Mária egyik kezét könyöktől lefele, az orrát és az egyik szemhéját. A szobrot azóta restaurálták, Tóthot pedig ugyan felmentették a bíróság előtt, pillanatnyi elmezavarra hivatkozva, azonban két évre elmegyógyintézetbe zárták.