hetilap

A Children’s National Health System tavaly novemberben végzett felmérése alapján csak az USA-ban 17 millió gyereknek – az amerikai gyermekek több mint húsz százalékának – vannak pszichiátriai zavarai. A mentális problémával küzdő gyermekek száma egyenes arányban nőtt a Facebook, az Instagram, a Twitter és társaik elterjedésével. Éppen ezért nem véletlenül kezdett el egyre több kutató fog­lalkozni azzal a kérdéssel, hogy a közösségi oldalak milyen hatást gyakorolnak a felhasználókra. Egy 2017-ben publikált tanulmány szerint a 8–12. osztályos korú gyermekek körében 2010 és 2015 között a depressziósok száma 33 százalékkal, az öngyilkosoké pedig 65 százalékkal nőtt meg. A tanulmány egyik szerzője, Jean Twenge, a San Diego State University pszichológusa megjegyzi ugyanakkor, hogy ez az időszak egybeesik az okostelefonok elterjedésével is. Még nem teljesen világos, hogy a folyamatos közösségimédia-használat pontosan milyen összefüggésben áll a depressziós zavarok drámai növekedésével, az viszont egyértelmű, hogy a két jelenség között szoros összefüggés van. De vajon miből fakad ez a kapcsolat, miért válik valaki nagyobb eséllyel depresszióssá, ha állandóan jelen van a közösségi médián?

Az amerikai Child Mind Institute szakértői szerint a depresszió növekedése bizonyítékként is szolgál arra vonatkozóan, hogy a közösségimédiahasználók elektronikus formájú kapcsolatai érzelmileg kevésbé kielégítőek, mint az offline, természetes kapcsolatok. Ugyanazon üzenet átadása interneten keresztül vagy személyesen teljesen más hatást fejt ki, hiszen online csak a nyers szöveget látjuk minden érzelmi töltet nélkül, a gesztusok, a hangsúly és a mimika kihagyásával. Minél többször használják az online érintkezést az emberek, annál torzabb kép alakulhat ki bennük a való világról, az emberekről,a világban történő eseményekről.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek