A WWF és az ausztráliai Newcastle-i Egyetem, valamint a Dalberg fejlesztési tanácsadó cég egy tanulmányban összesítette a mikroplasztikok, vagyis az öt milliméternél kisebb műanyagrészecskék mérésével foglalkozó, globálisan fellelhető kutatásokat. Ebből próbálták számszerűsíteni, mennyi juthat be az emberi szervezetbe a táplálkozás, illetve a légzés során. A végső tanulmány 50 kutatás összesítéséből született, melyek a sarkvidéki jégtől a Himaláján át a tenger legmélyebb pontjáig, a Mariana-árokig mindenütt találtak úgynevezett mikroműanyagokat.
A vizsgálatok szerint a levegő, a palackozott és csapvíz, a sör, a só, a méz, a tengeri gerinctelenek (rákok, kagylók és puhatestűek) és a halak esetén is szennyezettség mutatható ki. Ez alapján becsülték meg, hogy átlagosan körülbelül 2000 apró műanyagdarabot fogyasztunk el heti szinten, ami évente több mint 250 gramm műanyagot jelent.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »
2019.07.05.(XXIII/27)
