Mi az, és működik-e a nyájimmunitás?(Fotó: Shutterstock / PuzzlePix)
A nyájimmunitás leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a lakosság akkora része élvez védettséget már az adott betegséggel szemben, hogy a fertőzöttek nem tudják kinek átadni a betegséget. A Johns Hopkins egyetem szerint ehhez azonban a lakosság 70-90 százalékának védettnek kell lennie. Védettséget alapvetően két úton lehet szerezni: vagy védőoltásokon keresztül, vagy pedig a fertőzésen átesve.
A koronavírus esetében viszont a szakértők arra számítanak, hogy ideális esetben a betegségből felépültek évekre, óvatosabb becslések szerint csak hónapokra szerezhetnek védelmet a betegséggel szemben – azonban egész életükre szinte biztosan nem. Jelenleg az országok túlnyomó többsége a vírus forrásának számító Kína mintáját követve a részleges vagy teljes lezárásokban látja a megoldást. A karanténok előnye azonban egyben hátrány is: az alacsony esetszámok miatt a társadalomban nem alakul ki a nyájimmunitás, viszont a vírus sem tűnik el.
Így fennáll a veszélye annak, hogy az enyhítésekkel párhuzamosan a betegség is újra terjedni kezd. Az országok hermetikus lezárása a világgazdaságnak is súlyos károkat okoz, így ez az állapot hosszú ideig semmiképpen sem tartható fent. Nem véletlen, hogy az országok egyre-másra jelentik be a lazításokat, bízva abban, hogy az egészségügyi rendszer sikeresen birkózik majd meg a várhatóan emelkedő esetszámokkal. A koronavírus így kétségkívül óriási dilemma elé állítja a vezető politikusokat, hiszen hosszú távon egy súlyos recesszió akár több ember halálát is okozhatja, mint maga a koronavírus, ugyanakkor a társadalom egyetlen csoportját sem lehet feláldozni azért, hogy elkerüljék a súlyos gazdasági válságot.
2020.04.30. (XXIV/18)
