Világszerte tervezik a karantén enyhítését(Fotó: AP / Mark Schiefelbein)
„Eljutottunk a mentőcsónakhoz, de még nem tudjuk, hogyan érjük el a partot” – jegyezte meg a Science magazinnak nyilatkozva a Harvard Egyetem epidemiológusa, Marc Lipsitch, arra utalva, hogy a korlátozó intézkedésekkel – elsősorban Ázsiában és Európában – sikerült kontroll alá vonni a koronavírus-fertőzést, és laposítani a járványgörbét, azonban még nem világos, hogy milyen exitstratégia lehet hatékony a továbblépéshez. Tudományos cikkeket és szakértők nyilatkozatait tanulmányozva úgy tűnik, abban konszenzus van, hogy védőoltás nélkül – amire jövő év első feléig várni kell – aligha térhet vissza az élet azonnal és maradéktalanul a rendes kerékvágásba. A sokat emlegetett nyájimmunitás eléréséhez ugyanis a vakcináláson kívül csak egyetlen más út vezet: a társadalom 50-80 százalékának kellene átesnie a fertőzésen és így immunissá válnia. Ez az út azonban járhatatlan, legalábbis az egészségügyi ellátórendszer durva megterhelődése és az átlagnál magasabb halálozási arány nélkül. (Svédország mégis ezt a modellt választotta: a Magyarországhoz hasonló népességű országban már csaknem elérte a 20 ezret a beazonosított fertőzöttek száma, és több mint 2200-an haltak meg. Ezek kétségtelenül „erős” számok, ugyanakkor az apokaliptikus félelmek egyelőre nem váltak valóra a skandináv országban.)
A kutatók óva intenek, hogy egyből vissza térjünk a vírus előtti életmódhoz, ez sok áldozattal járna.
De akkor hogyan lehet lazítani a jelenlegi karanténintézkedéseken? Egyáltalán érdemes-e ebben gondolkozni? Utóbbi kérdésre nem csak a gazdasági megfontolás miatt válaszol igennel a politikusok – és a szakértők – egyre nagyobb hányada, bár ez is erős érv: az Egyesült Államokban például egyetlen hét (!) karantén akkora GDP-kieséssel jár, mint amennyit a holdra szállásra költött az ország az Apollo-program csúcsévében.
2020.04.30. (XXIV/18)
