Tudjuk jól, hogy a történelem ismétli önmagát, de hogy talán ilyen hamar, azt aligha gondoltuk volna. A 2015-ben kialakult migránsválság csillapodni látszódott, ám Törökország tavaly ősszel megkezdte észak-szíriai hadműveletét (Amerika részleges kivonulása után), ami tovább mélyítette a szíriai válságot.
Erdogan a migránsokat feltartóztató 2016-os megállapodás óta gúzsban tartja az Európai Unió politikáját (a 6 milliárd eurós európai támogatás ellenére), és a szíriai menekültek tovább engedésével kizsarolta, hogy az Unió a kurdokat és keresztényeket veszélyeztető észak-szíriai offenzíva ellen se emeljen relevánsan szót. Az oroszok támogatásával azonban Aszad kormányzata némiképp erőre kapott Szíriában, és az Idlib régióban történő összecsapások során 36 török katonát likvidáltak. Erdogan emiatt támogatást kért európai NATO-szövetségeseitől.
Pénzváltó Nikolett, a Migrációkutató Intézet turkulógusa szerint Törökország azt nehezményezi az EU részéről, hogy nem elég szolidáris felé a nagylétszámú menekült ellátását illetően. Az elemző szerint a törökök 2011 óta fogadnak be szír menekülteket, és saját állításuk szeint több mint 40 milliárd dollárt költöttek a menekültekre, tehát kevesellik az EU segítségét. Ráadásul az összeg nem Erdoganhoz fut be, hanem pályázati úton bizonyos szervezetek kapják, ami lassú fizetési folyamatot eredményez (eddig az ígért összeg alig több mint fele folyt be). Nem mellesleg az EU kevesebb menekültet telepített be Európába, mint a megállapodás előírta.
2020.03.06. (XXIV/10)
