Vezető sajtóorgánumokban, a The New York Timesban és a Financial Timesban fejtette ki Soros György, hogy el kellene távolítani a Facebook éléről Mark Zuckerberget és Sheryl Sandberget. A milliárdos befektető és demokrata megadonor a techóriást már 2018-ban, a davosi Világgazdasági Fórumon a társadalomra veszélyt jelentő szereplőnek nevezte, és többször vádolta nemcsak azzal, hogy hirdetéspolitikája révén hozzájárult Donald Trump győzelméhez, de azzal is, hogy azóta titkos érdekszövetséget kötött az elnökkel, akinek az újraválasztásán dolgozik.
Soros nem egyszerűen állást foglal a politikai hirdetések kapcsán folyó vitában, hanem egyesek szerint offenzívát folytat a Zuckerberg-vezetés ellen. 2018-ban – miután élesen kritizálta a Facebookot – a Soros Fund Management befektetési cégén keresztül 31 millió dollár értékben vásárolt annak részvényeiből (más techvállalatokba is hasonló nagyságrendben invesztált). Ezzel együtt olyan progresszív csoportoknak (a Freedom from Facebook „koalícióban” részt vevő Open Markets Institute, a MoveOn Civic Action, a Sum-OfUs és a Citizens Against Monopolies) nyújt anyagi hátteret, akik a Facebook „feldarabolásáért” kampányolnak.
A 2018-as davosi kirohanás megdöbbentette a Facebookot, mivel korábban nem kaptak hasonlót Sorostól. De nem hagyták magukat: megbízták a Definers nevű tanácsadó céget, hogy „nyomozza ki”, van-e anyagi érdek az egész mögött. Amikor pedig a Freedom from Facebook önmagát spontán mozgalomként feltüntetve kampányba kezdett, a Definers azt a feladatot kapta, hogy térképezze fel, milyen csoportok állnak a háttérben. Ekkor derült ki, hogy a koalíció több tagja Soros György alapítványától kap apanázst.