„Kertész leszek, fát nevelek, / kelő nappal én is kelek, / nem törődök semmi mással, / csak a beojtott virággal.” József Attila jól ismert sorai az ember ősi feladatára, eredendő rendeltetésére emlékeztetnek. De vajon az Éden gyönyörű kertjéből való kiűzetés után a környezet védelme, őrzése, a föld s az állatok gondozása az embernek milyen mértékben feladata? Klímavédelmi sorozatunk második része.