Jó ebédhez szól a nóta, kerti lugas, tyúkhúsleves, pörkölt. Megannyi kelléke a szocialista vasárnapoknak, a „boldog” kádári időszaknak, amelyért annyi nosztalgikus szív kiált még ma is. Ez a rengeteg ellentmondást, vitát, indulatot kiváltó műfaj sokaknak savanyú, de mégis magyar, olyannyira, hogy csak a Kárpát-medencében terjedt el, mert itt sírva vigad ma is mindenki, a köznéptől a miniszterelnökig. A nótaszó nyomába eredtünk, mert ha temetik is, újraéled, ha leírják is, újra divat lesz belőle. De vajon miért?