2016. 07. 22. (XX/29) Lapszám

Tartalom ajánló

Külföld

Előre kész lehetett a megtorlás forgatókönyve

Tömeges letartóztatásokkal és elbocsátásokkal folyik a megtorlás Törökországban, miután elbukott az ország további iszlamizációjának megállítására tett katonai puccskísérlet. A kétségbeesett próbálkozást követő bosszúhadjáratban ezreket tartóztattak le, közalkalmazottak tízezreit bocsátották el, húszezer tanárt és ezerötszáz egyetemi dékánt rúgtak ki állásából, az egyetemi oktatóknak megtiltották a külföldre utazást. Mindeközben John Kerry amerikai külügyminiszter jelezte Törökországnak, hogy veszélybe kerül az ország NATO-tagsága, ha nem tartja be a demokratikus játékszabályokat.

Határozott lépésekkel kezd az új Vaslady

Hullottak a brit miniszterek fejei – a lemondott David Cameron híveinek többsége nem „élte túl” Theresa May kormány-átalakítását, az új miniszterelnök a vártnál drámaibb módon változtatott az eddigi felálláson. Legmeglepőbb húzása Boris Johnson külügyminiszteri kinevezése volt, ami jócskán kiverte a biztosítékot az európai politikai elitben. A Brexit-tárgyalások levezénylésére létrehozott tárca vezetését pedig egy veterán euroszkeptikus konzervatívra bízta. Az új kabinet egyből bele is vetette magát a munka sűrűjébe: a héten May és Johnson a nemzetközi színtéren is debütált.

Nizza után - Tűréshatáron a francia társadalom

A tavaly január óta a harmadik súlyos terrortámadást elszenvedett Franciaországban éles vita alakult ki az ellenzék és a kormány között az esetleges biztonsági mulasztásokról és a terrorizmus elleni küzdelem szükséges intézkedéseiről, amelyet a közelgő választások is energizálnak. A francia társadalom eljutott a tűréshatárra, és az eddigi kevéske bizalom is elpárolgott az ország vezetői iránt. Az Iszlám Állam által vállalt merénylet új korszakot nyithat a nyugati országok elleni hadviselésben.

A szaúdi akták 9/11 és a CIA-jelentés eltitkolt részletei

Habár másfél évtized telt el a New York-i ikertornyok elleni terrortámadás óta, az Európát másfél éve rendszeresen sújtó támadások igazolják, hogy nem idejétmúlt foglalkozni a 9/11-hez vezető geo-politikai tényezőkkel. Pontosan ez adja a jelentőségét annak a 28 oldalas CIA-jelentésnek, amelyet a múlt héten oldott fel az amerikai Kongresszus a titkosítás alól. A hírszerzés hiányosságait elemző, eddig szigorúan titkos besorolású dokumentum legfőbb különlegessége, hogy tisztázza Szaúd-Arábiának a terrortámadásban játszott, korábban vitatott szerepét.

Elégtelen védelem - A brit példa

Többek szerint megakadályozható lett volna az elmúlt héten Nizzában történt terrortámadás, amennyiben a kormány bizonyos, más országokban már hatékonyan működő biztonsági intézkedéseket bevezetett volna.

Az iszlám terror Franciaországban

Franciaország és az iszlám terrorizmus története jóval korábbra nyúlik vissza, mint a 2015. január 7-ei Charlie Hebdo merénylet. A franciáknak már az algériai háború idején és az után is – hosszú távon – szembe kellett néznie a radikális iszlám fenyegetésével és támadásaival.

Belföld

A sikernek nem titka van, hanem ára

A mai fiatal generáció nem lázadó, nem akarja megváltoztatni azt a közeget, amiben él: ha nem tetszik neki valami, egyszerűen továbbáll – mondja az Új Nemzedék Központ kommunikációs igazgatója. Poór Csabával a fesztiválkultúráról és a fiatalok egzisztenciateremtési lehetőségeiről beszélgettünk.

Giczy: Helyet a protestszavazatoknak!

Valami nem egészen stimmel a közéletünkben. Sőt, vannak, akik azt vallják, hogy semmi sem. Az állampolgári elképzelések meglehetősen messze kerültek attól, amit a hazai politikai elit – beleértve annak mindkét vagy minden lehetséges oldalát – képviselni tud vagy akar. De amikor ritka pillanatokban mégis mutatkozik némi egybeesés, az összhangba akkor is disszonancia keveredik, az állampolgári remény és a képviseleti megbízást birtokló politikus ügyintézése egyre távolabb kerül egymástól, majd végképp beleveszik a minden értelmes érvet elnyelő érdekek csatazajába.

Brüsszelben ciki kereszténységről beszélni

A magyar kormánynak „esze ágában sincs” kilépni az Európai Unióból, Brüsszelnek azonban nagyobb önállóságot kellene biztosítania a tagállamoknak, miközben kulcsterületeken erősíteni kellene az együttműködést – mondta egy háttérbeszélgetésen a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter.

Állítsuk meg a korrupciót! – mondja az LMP új társelnöke

Hadházy Ákos neve 2013-ban vált ismertté, amikor fideszes önkormányzati képviselőként leleplezte a szekszárdi fideszes trafikmutyit. Az állatorvosként praktizáló politikus 2014 óta az LMP tagja, a hétvégén a párt társelnökévé és parlamenti képviselőjévé választották. Rendelőintézetében értük utol.

Hit és értékek

Hat előrejelzés 2003-ból, ami 2016-ban valósággá vált

Július végén először jelenik meg magyarul egy könyv, ami sok szempontból megelőlegezte a jövőt. Oriana Fallaci olasz újság-író 2003-ban adta ki Az értelem ereje című művét, amelyben könyörtelenül szembesíti a valósággal az áldemokratikus európai intézményeket, az ENSZ-t és annak különböző szervezeteit, amelyeket a szabadság eltipróinak nevez. Éles szavakkal bírálja azt a képmutatást is, amely orwelli módon egyenlőkre és még egyenlőbbekre osztja a kisebbségeket és magát a többséget is. Részletek a könyvből, először a Hetekben.

Az ENSZ szerint hazugság Jeruzsálem zsidó múltja

Mélyen sérti a zsidó és a keresztény hívőket az UNESCO határozatterve Jeruzsálemről, amely kizárólagosan muszlim vallási helynek nyilvánítja a Templom-hegyet és környezetét, beleértve a Siratófalat (Nyugati-falat) is. Az ENSZ oktatási, tudományos és kulturális szervezetének határozata meghamisítja a történelmet – írja Dore Gold, az Izraeli Külügyminisztérium főigazgatója az UNESCO Világörökség Bizottságának tagjaihoz intézett nyílt levelében.

Keresztény, konzervatív, republikánus

Elemzők szerint Donald Trump megfontolt döntést hozott, amikor Mike Pence indianai kormányzót, volt kongresszusi képviselőt kérte fel alelnökjelöltjének. Pence egyszerre két fontos választói csoportban is erősítheti a republikánus jelöltet: újjászületett keresztényként az evangéliumi konzervatív táborban, az Izrael Szövetségesei szervezet amerikai társelnökeként pedig a kulcsállamokban fontos zsidó választók szavazatait hozhatja.

HÁTTÉR

A modern feminizmus prófétája

Valóságos popsztárnak számít akadémiai körökben Judith Butler, a gender- és queer-elméletek, valamint a modernkori feminizmus meghatározó alakja, aki Németországban néhány éven belül a második jelentősebb kitüntetését kapta. Éppen ott, ahol a nagy nyugati államok közül utolsóként nem vezették még be a melegházasság intézményét.

Törökországi helyzetjelentés a megbukott puccs után

Pénteken katonai puccskísérlet történt Törökországban, melyet rövid távon elfojtott az elnök, Recep Tayyip Erdogan és kormánya. Jelenleg a megtorlás zajlik, tömeges letartóztatások történnek szerte az országban. Isztambulban vagyunk.

Mississippi-projekt

Az Obama-kormány már gyakorlatilag a megalakulása napján központi kérdéssé tette a bolygót fenyegető klímakatasztrófa megfékezését. Ennek eszközeként szolgált a Mississippi államba telepített „tisztaszénerőmű”, amely a maga forradalmi technológájával új fejezetett nyithatott volna az energiafelhasználásban - olvasható a The New York Times aktuális elemzésében.

Wimbledon után, Rio előtt

A jelenlegi legjobb magyar teniszező, Babos Tímea Sopronból indulva hétévesen kötelezte el magát a tenisz csodálatos világával, és tizennyolc évesen kezdte meg profi karrierjét. Már juniorként három Grand Slam-győzelemmel – párosban az amerikai Sloane Stephensszel – jelezte, hogy csillag született. Tizennyolc évesen nyerte első felnőtt WTA trófeáját. Ez év áprilisában 39. is volt a WTA ranglistáján. 2014 és 2015 után idén is a páros döntő résztvevője volt – zsúfolt lelátók előtt – a teniszvilág legbecsesebb helyszínén, a wimbledoni center pályán.

Öntudatos polgár nélkül nincs független sajtó

Tibori Szabó Zoltán a Babes-Bólyai egyetem tanára, a kolozsvári Szabadság című napilap alapítója, újságíró, szerkesztő. A határon túli újságírás ismert, már-már legendás alakja, számtalan kötet szerzője, amelyek közül több is az erdélyi és a román holokauszt máig ismeretlen tényeit tárja az olvasók elé. A 21. századi újságírás kihívása mellett ezekről is beszélgettünk.

Bomba, nyaralás

Nem töri le az európaiak, köztük a magyarok évek óta növekvő utazási kedvét a terrorizmus és a migrációs válság, legfeljebb az úti célok változnak. A hazai utazóközönség idén elkerüli a korábban favoritnak számító Egyiptomot és Tunéziát, és nagyot esett Törökország népszerűsége is. A megingott biztonságérzet miatt inkább Horvátország, Olaszország, Spanyolország, Bulgária vagy a Balaton kerültek előtérbe, tovább erősödik a belföldi turizmus, miközben nő a régiónk iránti külföldi érdeklődés is.

Három találkozás Esterházy Péterrel

Sokan elbúcsúztatták már, méltatták írótársak, komoly tudósok, kondoleált a köztársasági elnök, nyögvenyelősen még a kormányfő is, (habár a jelenlegi politikai kurzus a munkásságát se kiköpni, se lenyelni nem tudja), néhány fajbunkó kihasználta az alkalmat a pocskondiázásra is, lelkük rajta. Szomorkodtak a fordítók, barátok, ismerősök, hazai és világlapok számoltak be a nagy veszteségről. És most megszólal az egyszerű mezei olvasó is. Azaz az OLVASÓ. Mert Kosztolányi óta tudjuk, a könyvet mindig ketten alkotják, az író, aki írta, s az olvasó, aki olvassa.

A Somló

A befejezett múlt mindig fájdalom. Ha olyan valaki megy el, aki nevettetni tudott, az még jobban fáj. Mintha a humorból is csúfot űzne az elmúlás, pedig pont fordítva lenne jó. Most utólag a nagy nevettető grimaszát látni egy fotón jobban fáj, mint amikor egy szomorú ember képét nézzük.

KÁVÉSZÜNET

Tudományos, fantasztikus

A science fiction (tudományos fantasztikus) műfaj születésének időpontját nehéz meghatározni. Vannak, akik szerint már a késő középkorban megjelent hasonló témájú regények is ide sorolhatóak, amikor Galilei és Newton felfedezéseket tettek a világűrrel kapcsolatban. Egy biztos: a 20. századi technológiai forradalom óta valósággal ontják magukból az érdekesebbnél érdekesebb történeteket a regényírók. Űrcsaták, robotok által uralt világok, mesterséges intelligencia fölénye az emberi lélekkel szemben. Az alábbiakban öt meghatározó művet mutatunk be.

Az élő memorial

A korábbi felejthetetlen sportriporter, sokszoros bajnok, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség főtitkára, sportdiplomata Gyulai István emlékére idén is megrendezték a Gyulai István Memorial nemzetközi atlétikai versenyt – immár hatodszor. Ez az egyetlen sportesemény, amelyen atlétikai világsztárokat – olimpiai bajnokokat, világbajnokokat – láthat versenyezni a nagyérdemű Magyarországon. Ilyen kiválóságokért a világ nagyvárosaiban tízezrek töltik meg a stadionokat. A Székesfehérváron megrendezett versenyről Gyulai Márton versenyigazgatót kérdeztük.

Szemétszigetek, hulladékhegyek

Hazánkban évente mintegy 1,5 milliárd PET-palack kerül forgalomba, a palackok természetben történő lebomlási ideje pedig több száz évre tehető. Az elektronikai ipar robbanás-szerű fejlődése hasonlóképpen termeli az elektronikus hulladékhegyeket az egész világon. A kiszuperált számítógépek, mobiltelefonok, háztartási készülékek, elavulttá vált eszközök becslések szerint több mint 50 millió tonna e-szeméttel terhelik a földgolyót (2014-es adat). Globalizálódó világunkban újfajta szeméttípusok is megjelentek, mint például az űrszemét, vagy a kéretlen spam-ek által képzett virtuális szemét. A sugárzó és fertőző hulladékok egy része pedig feldolgozatlanul marad rá gyermekeinkre, unokáinkra. Immár azon sem csodálkozhatunk, ha szemétből felépült szigetekkel, vagy éppen hulladékkal elárasztott városokkal találkozunk.

Lázadás a jó ügyért

Ma már minden demokrácia eszköztárában ott szerepel a polgári engedetlenség, amely az állampolgárok erőszakmentes, jogellenes tiltakozása az államhatalommal szemben, ha annak működése sérti a társadalmi igazságosság elvét, vagy nem megfelelően teljesíti a tőle elvárt feladatokat. Magyarországon legutóbb a Tanítanék Mozgalom élt a polgári engedetlenség eszközével, amikor márciusban arra kérték a pedagógusokat és a velük szimpatizálókat, hogy álljanak ki iskolájuk elé, és fejezzék ki elégedetlenségüket. Az eszköz nem rendelkezik ókori gyökerekkel, mint maga a demokrácia, de nagyban hozzájárul annak igazságosabbá tételéhez. A fogalom megalkotója a XIX. században, az Egyesült Államokban élt Henry David Thoreau.

Hetek

ARCHÍVUMUNKBÓL AJÁNLJUK:

Tényleg egy tengerparti városban lakott Jézus?

Grüll Tibor írása »

Grüll Tibor / Hit és értékek

A felavatás ünnepe: Öt testvér, akik hittek Izrael jövőjében

Hack Márta írása »

Hack Márta / Hit és értékek

A Messiás-kód: Dániel elrejtette könyvében a megváltás dátumát?

Ruff Tibor írása »

Ruff Tibor / Hit és értékek

hetilap