A közelmúltban nagyszabású rendőrségi razzia keretében házkutatásokat tartottak, titkos sírokat tártak fel, és hét embert vettek őrizetbe a duna­szerdahelyi járásban Szlovákiában. Az új bizonyítékok és korábban el­tűnt személyek földi maradványai a kilencvenes években hírhedt helyi maffia, a Pápay-klán lemészárlása utáni történésekre derítenek fényt. Az új információk felvetik a bűnüldöző szervek felelősségét is.

Megvonta a bizalmat Tihomir Oreškovic kormányfőtől a horvát parlament a múlt hét végén. A 151 fős nemzetgyűlés 125 igen szavazattal 15 ellenében és 2 tartózkodással a kormányfő visszahívása mellett voksolt. A közeljövőben új választás jön Horvátországban.

Humanitárius katasztrófa van kibontakozóban Fallúdzsában – állítják segélyszervezetek munkatársai. Az iraki hadsereg több hete ostromolja a várost, amelyet még 2014 elején foglalt el az Iszlám Állam. Beszámolók szerint a település körülbelül 80 százalékát sikerült már felszabadítaniuk. Ugyanakkor a menekülő civilek nemcsak borzalmas körülményekkel, hanem az iraki erők oldalán harcoló milíciák kínzásaival is szembesülnek.

Folyik a nyomozás az orlandói lövöldözéssel kapcsolatban, és egyre-másra bukkannak fel olyan információk, amelyek tovább árnyalják az egyébként sem egy­szerű helyzetet. Ami változatlan: az amerikai mainstream nyilvánosság elzárkó­zása a tömeggyilkosság iszlamista motivációjának vizsgálata elől. Holott mind a mészárlást végrehajtó Omar Mateen, mind az Iszlám Állam deklarálta azt.

Bár a földrengés messze a legkiszámíthatatlanabb és legdrámaibb megnyilvánulása a természet erőinek, az emberiség mégis ősidők óta előszeretettel építi legnépesebb városait, civilizációit a kéreglemezek ingatag határaira. Ma is több mint 300 millió ember él a földrengésveszélyes zónákban, köztük olyan nagyvárosokban is, amelyek mind létszámban, mind pedig kulturális, politikai hatásukban korunk meghatározó pontjainak számítanak. A földrengések időpontját nem lehet előre jelezni, a történelmi kutatás azonban segít megállapítani a várható gyakoriságukat. Öt olyan megapoliszt gyűjtöttünk össze, ahol a szakemberek szerint bármikor megindulhat a föld. Közöttük van olyan, ahol erre egyáltalán nem készültek fel.

Már több évadot levetítettek abból a török szappanoperából, amelynek főhőse az Oszmán Birodalom híres szultánja: I. (Nagy) Szulejmán. Az Oszmán Birodalom egyik legnagyobb alakjának tartják, a birodalom hatalmassá nőtt az idejében, fontos törvényeket alkotott, virágzott az oszmán kultúra. Ideális személy arra, hogy nagyszerű sorozat készüljön az életéről, amely azonban rengeteg hamis információt tartalmaz a történelemről. De ez miért probléma, ha szappanoperáról beszélünk?

A régi bölcsesség szerint a sikert nem kell magyarázni. A magyar válogatott azonban olyan hosszú idő – közel fél évszázad – elteltével ért el ismét kiemelkedő nemzetközi eredményt, hogy érdemes elemezni az elmúlt másfél év alatt lezajlott változásokat.

Máshol egy győztes Eb-döntő után van ilyen népünnepély, nálunk ehhez elég volt annyi, hogy egy csoportmeccsen megvertük Ausztriát. Ez is jelzi, hogy a magyaroknak nagyon nagy szüksége van olyan sikerekre, amitől nagynak érezhetjük magunkat, és ami miatt rólunk beszélnek, de nem negatív, hanem pozitív értelemben – mondta a Heteknek Gundel Takács Gábor, az M4 SPORT szakkommentátora.

Sajátos ellentmondásnak tűnik, hogy miközben Nyugat-Európában a multikul­turalizmus nevében az élet minden területén korlátozni igyekeznek a nemzeti szimbólumok szerepét és használatát, a futball- Európa-bajnokságon 24 ország küzd egymással az európai közvélemény példátlan érdeklődése mellett.

„Akik beállnak Orbán és kopaszai mellé szurkolni annak a futballcsapatnak, amelyik az övé, mert megvette, mert kisajátította, mert ő vezeti, mert ő pénzeli, mert neki rúgják a gólokat, mert tőle kapják a pénzt, mert a sikereik Orbán sikerei, azok elfelejtik, hogy ez nem a magyar nép, hanem a diktatúra csapata. A diktatúra szimbóluma. A vereségeknél még tudta ezt a demokratikus ellenzék, mert a kudarcok után felszólították Orbánt, ha az egész sportágat kisajátította, akkor felel is a kudarcokért, de amikor nyernek, akkor beállnak Erdősiné kopaszai mellé együtt örülni, besétálnak Orbán csapdájába, aki épp e célra tartogatja a focit. Erre költötte az adófizetők százmilliárdjait, hogy a nacionalizmus egy táborba hozza a rendszer elnyomóit és elnyomottait. Szűnjön meg a különbség, a rendszer ellenfelei kerüljenek egy platformra vele, örüljünk annak, amit ő adott nekünk. Ne hazudjunk, ezt ő adta nekünk. Ezért csinálta, hogy mostantól mindent letagadjunk.” (Bartus László, Amerikai Népszava, június 16.)

A migrációs hátterű emberek hajlamosabbak a pszichiátriai betegségekre, depresszióra, szorongásra, és akár a muszlimok túlzott vallásossága is akadályozhatja a zökkenőmentes orvosi ellátást, egyrészt a nőkkel szembeni előítéletek, másrészt a vallási fanatizmus miatt. Ezt nemcsak a tapasztalatok, hanem kutatások is alátámasztják – mondta a Heteknek Németh Ajnácska neurológus-pszichiáter szakorvos, aki a közelmúltig Németországban, a düsseldorfi Heinrich Heine egyetemi klinikán dolgozott. Szavaiból kiderül: a német pszichiátriai ellátórendszert súlyosan túlterheli a migránshullám.

Sokat beszélgetni, és minél több internetmentes, közös szabadnapot beiktatni az éle-tünkbe – így foglalható össze a szakemberek tanácsa arra vonatkozóan, hogyan vészeljük át a szünidőt és az egész életet úgy, hogy a gyerekünk ne váljék internetfüggő szobadísszé. Jól jöhetnek a biztonsági szűrőprogramok is, de a legfőbb garancia az, hogy a gyerekek belső kontrollja kifejlődjön, amihez viszont elengedhetetlen a hiteles szülői minta.

Egyre többen választják a természethez közeli életmódot világszerte, ami hosszú távon az egyetlen ésszerű életvitellé válhat a téma kutatói szerint. A globalizáció eléri a legelzártabb vidékeket, megváltoztatva az útjába eső tájakat, városokat, falvakat, tanyákat, de leg­főképp az embert – állítja Kolumbán Gábor, aki szerint a jelenség eddig negatívan hatott Székelyföldre, de ezen lehet változtatni. Az egykori rendszerelmélettel foglalkozó fizikust számtalan szerepre kényszerítette a történelem, de egy merész döntéssel a maga választotta falusi életben találta meg a boldogságot.

Raghuram Rajan 2016 szeptembere után már nem folytatja munkáját az Indiai Központi Bank élén. A nyilvánvalóan politikai támadások miatt visszavonulót fújó Rajan most kellően megrázta a nyugati elemzőket és – sokak szerint – India strukturális reformjait is veszélybe sodorta – olvasható a CNBC riportjában.

„Nagyon sajnáljuk, ami történt. Szerencsétlen gólt kaptunk az első félidő végén, előtte és utána is voltak helyzeteink” – magyarázta An­ghel Iordanescu, a román labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya azt követően, hogy csapata 1–0-ra kikapott Albániától, és az A csoport utolsó helyén végezve búcsúzott az EURO-2016-tól.

Könyvajánló sorozatunk harmadik részében, hat olyan krimit szeretnénk olvasóink figyelmébe ajánlani, melyek izgalmakkal teli órákat adnak a család apraja-nagyjának.

A magyar futballforradalom fényében nézzük ezt az Európa-bajnokságot, és azt látjuk, hogy a magyar temperamentum és virtus végre meghozta Európa számára a Széchenyi által megálmodott pluszt. A legjobb szurkolótábor, tüzes, lendületes csapat, amely az utolsó pillanatokig képes küzdeni, akár fordítani is a meccs menetén. Igaz, hogy elfogultak vagyunk, de végre nem csak az elfogultság beszél belőlünk: a veretlenül csoportelső válogatottunkról szóló tudósítások is ezt a magunkról szóló pozitív képet erősítik meg. Megérkeztünk Európába, majdnem akkora felhajtással, mint a 9-10. században, amikor egy kontinens fohászkodott, hogy a magyarok nyilaitól ments meg, Urunk, minket. Úgyhogy jó ez az Eb.