2015. 07. 17. (XIX/29) Lapszám

Tartalom ajánló

Külföld

Békekötés vagy árulás?

Az egymást követő amerikai kormányok elképesztő felelőtlensége kellett ahhoz, hogy a nyolcvanas években páriának számító iráni rezsim mára a stabilitás szigetének tűnjön a Közel-Keleten. Washington hosszú évek kitartó munkájával hozta magát olyan helyzetbe, hogy rászoruljon az őt továbbra is deklaráltan ellenségének tekintő Teherán jóindulatára a térségben.

Vélemény az iráni megállapodásról

„Soha ne tárgyaljunk félelemből, de soha ne féljünk tárgyalni.” John F. Kennedy több mint 50 évvel ezelőtti beiktatási beszédének híres mondatát idézte Barack Obama, amikor bejelentette az iráni atomegyezmény aláírását. Kennedy üzenetét a Capitolium előtt hatalmas ováció fogadta azon a csípős januári délelőttön, 1961-ben. Az 54 évvel később megkötött paktum hírére azonban nem Washingtonban, Berlinben, Párizsban és Londonban, hanem Teheránban vonultak ünneplő tömegek az utcákra. Nem véletlenül: Kennedy és Obama között ugyanis - a retorikai párhuzamok ellenére - fényévnyi a távolság.

Irán már nem lator állam

Két évnyi tárgyalás, féltucatnyi határidő-hosszabbítás és diplomáciai zsákutca után a Hatok (az ENSZ öt állandó tagja és Németország) Bécsben megállapodott Iránnal a perzsa állam atomprogramjáról. A megállapodást aláírók hangsúlyozzák, „történelmi egyezmény” született, ami hosszú időre megszünteti annak veszélyét, hogy Irán atomfegyverhez jusson. A Hatok szerint erre megfelelő garanciák vannak a megállapodásban, Teherán viszont úgy értékeli, hogy megbukott a nyugati „zsarolás”, az embargós politika. A térségben a legközelebbi érintett, Izrael úgy véli, súlyos hiba volt a paktum, aminek eredményeként „Irán biztonságos utat kap az atomfegyverhez”.

Vadkelet: A csempész-piac újraelosztása

Megnyugodtak a kedélyek a kárpátaljai Munkácson a múlt hétvégi lövöldözés után, amely egy országgyűlési képviselő testőrsége és a Jobb Szektor között tört ki, és három ember életébe került. Noha alapvetően ugyanazoknak az erőknek a képviselői csaptak össze a békés városban, akik Kelet-Ukrajnában is szemben állnak a harctéren, a Kárpátaljai Népköztársaság megalakulásától nem kell tartani, csak a csempészpiac kérdését igyekeztek nagy kaliberű fegyverek alkalmazásával megoldani.

A katarzis elmarad

Megszületett a megállapodás Görögország ügyében, ami inkább ultimátum, mint közös megegyezés. A vesszőfutásnak azonban még mindig nincs vége, a görög parlament ugyanis lapzártánk idején szavaz arról, hogy ők is elfogadják-e azt a segélycsomagot, amelyet Alekszisz Ciprasz görög kormányfő írt alá hétfőn Brüsszelben. A vélemények megoszlanak arról, mi is lenne jó a görögöknek – sokak szerint jobb lenne most bedobni a törülközőt, és kiszállni az eurózónából, ellenkező esetben a demokrácia bölcsője teljesen és végleg Németország vazallusává válik, ami ijesztő jövőképet fest az eurózóna többi országa elé.

Belföld

Ártatlanok pokla

„Kár, hogy a nagy történelmi drámákról csak szlogenekben beszélnek a fiataloknak. Európa valahol egy befogott száj. A mai egy technokrata, voluntarista, kiüresedett ideák mentén felülről mesterségesen összerakott Európa” – mondta a Heteknek adott interjújában Nemes Jeles László, a Cannes-nagydíjas Saul fia című film rendezője, aki a mozijával Auschwitz lecsupaszított lényegét kívánta érzékszervekre ható módon bemutatni. A filmrendezővel „barlanglakó” korszakáról, a „soft power” vezetési technikáról, az európai és magyar filmgyártásról beszélgettünk, illetve arról, hogy szerinte mikor „roggyant meg” Európa.

Tarlós lenne a magyar Ciprasz?

Az utóbbi idők végtelenített show-műsorává vált Lázár János és Tarlós István üzengetése. Szinte nem telik el hét, amikor ne szólna be egymásnak a Fidesz két meghatározó politikusa, ám a múlt héten a konfliktus új szintre került. Lázár és Tarlós nyílt színen becsmérelte egymást, ennek során a főpolgármester részéről a miniszter értelmi képessége, illetve politikai teljesítménye is szóba került.

Menekültek, betyárok, rendőrök, aktivisták és kerítésépítő katonák

Az elmúlt hetekben sem csillapodott a délről érkező menekültáradat Szegeden, a nagyállomás előtti térre továbbra is csoportosan érkeznek a határról autóbuszokkal ideszállított menekültek. Az őket segítő aktivisták jelenléte is folyamatos. Új szereplőként a szélsőjobbos Betyársereg is színre lépett, majd július 13-án, hétfőn a katonaság közreműködésével megkezdődött a déli határzár, azaz a kerítés építése.

A sikeres olimpia kulcsa az utóhasznosítás

A hivatalos adatok szerint a budapesti olimpia 774 milliárd forintba kerülne, ön nemrég 5000 milliárddal kalkulált. Miből adódik a különbség?

Olimpia Budapesten: nem esélytelen

Egy új szabálynak köszönhetően akár Budapest is elnyerheti a 2024-es olimpia rendezési jogát. Egy olimpia akár nyereséges is lehet, és korrupciómentesen is megrendezhető.

Hit és értékek

600 éve égették meg Husz Jánost, a cseh hitvédőt

600 éve, 1415. júliusában ítélték halálra és égették el máglyán Husz Jánost. A nagy tekintélyű cseh teológustanár következetesen harcolt azért, hogy a korszak katolicizmusának visszataszító romlottságát a Szentírás figyelmen kívül hagyott igazságainak érvényesítésével orvosolják. Az egyházi vezetők azonban engesztelhetetlen gyűlölettel fordultak ellene, és készek voltak a legsúlyosabb törvénytelenségekre is azért, hogy végleg elnémítsák.

HÁTTÉR

A horvát vasember és a "Ferrari-gyilkos" elektromos autó

Mate Rimac az általa elektromos meghajtásúvá átalakított BMW-vel öt FIA és Guinness gyorsulási rekordot állított fel. 2009-ben alapította meg saját cégét, a Rimac Automobilt, hogy fejleszteni és gyártani tudja a világ legmodernebb elektromos sportautóját, melynek első szériája a Concept One nevet kapta. Az autót 2011-ben mutatták be a nemzetközi közönségnek a Frankfurti Autószalonon, az első eladásra 2013-ban került sor. A Concept One az első Horvátországban készült és onnan exportált autó. A „Ferrari-gyilkos” jármű 1088 lóerős, 2,8 másodperc alatt gyorsul fel 100 km/h sebességre, 325 km/h a maximális sebessége és egy töltéssel 330 kilométert tud megtenni. A mára száz főt foglalkoztató Rimac Automobil tavaly az év munkahelye lett Horvátországban.

KÁVÉSZÜNET

Élet a „farmon”

Kim Casipong egy átlagos 17 éves fiatal lány, kedvenc filmje a Jégvarázs, és legkedvesebb időtöltése a karaoke éneklés. Munkája azonban nem egy átlagos tevékenység: kamu Facebook-profilokat hoz létre megrendelésre. A Vigyázó blog a New Republic nyomán foglalkozott a Fülöp-szigeteki lájkgyár működésével.

Hogyan válasszunk műfüvet?

A nyár közepe felé az állandó fűnyírás, a növekvő vízszámlák, a medence alatt kipusztult fű és a sárguló fűszálak láttán egyre többen gondolkodnak el rajta, hogy egy műfüves burkolat mennyi vesződségtől tudná megkímélni őket.

Divat vagy diagnózis?

Amikor egy sonka csomagolásán marketingértékkel bír a szó, hogy gluténmentes, elgondolkodunk egyrészt az élelmiszeripar módszerein, másrészt azon, hogy valóban árthat-e nekünk a glutén vagy más élelmiszer-összetevő. Rendkívül népszerűek manapság a „mindenmentes” diéták és receptek, de vajon indokolt-e ez a nagy óvatosság? Dr. Topál László belgyógyász-gasztroenterológus főorvost hívtuk segítségül a kérdésben.

A Skynet már a spájzban van

A közönségfilmes műfaj sci-fi szegletén belül, annak is a zord jövőképes fiókjában foglal helyet a Terminátor-széria. Bár az első két műfajtörténeti rész utáni folytatások inkább a sokadik bőr lehúzásáról szólnak, a legutóbbi darabról sem mondhatjuk el, hogy ne lenne mondanivalója. Például arról, hogyan törli el végképp a technológia az ember szabadságát, miközben kiszolgálja a kényelmét.

Hetek

ARCHÍVUMUNKBÓL AJÁNLJUK:

Tényleg egy tengerparti városban lakott Jézus?

Grüll Tibor írása »

Grüll Tibor / Hit és értékek

A felavatás ünnepe: Öt testvér, akik hittek Izrael jövőjében

Hack Márta írása »

Hack Márta / Hit és értékek

A Messiás-kód: Dániel elrejtette könyvében a megváltás dátumát?

Ruff Tibor írása »

Ruff Tibor / Hit és értékek

hetilap