2015. 04. 10. (XIX/15) Lapszám

Tartalom ajánló

Belföld

Drámaian gyorsul a magyar kivándorlás

Tavaly csaknem 32 ezer magyar állampolgár hagyta el hazánkat legalább egyéves külföldi tartózkodás kedvéért. Ez a szám azért figyelemre méltó, mert a hivatalos közlésekkel szemben nemhogy csökkent volna, hanem egy év alatt a másfélszeresére nőtt a kényszer-, a gazdasági és az edukációs migránsok aránya. És ha ez még nem lenne elég: a kiáramlók háromnegyede még nem érte el a negyvenéves kort.

A magyar állam züllése a Nyírfa-ügytől a Quaestor-botrányig

A Hetek által megkeresett rendőrségi és titkosszolgálati szakemberek szerint azért folyhattak a hatóságok orra előtt a brókerbotrányban megismertekhez hasonló bűncselekmények, mert az elmúlt 25 évben teljesen demoralizálódott az érdemi gazdaságvédelmi felderítés. Papíron persze minden működik, de a gyakorlatban a nyomozók minimálprogramra álltak át, mert azt látták, hogy aki agilis volt, és belebotlott egy „komoly ügybe”, az megütötte a bokáját. „Komoly ügy” alatt pedig Magyarországon azt kell érteni, aminek politikai szálai is vannak.

Elhozza-e Tapolca a centrális erőtér végét?

A veszprémi időközi országgyűlési választáson a kétharmadot bukta el a Fidesz, a vasárnapi tapolcai választás pedig a centrális erőteret rengetheti meg, persze csak akkor, ha nem használ a kormánypárt utolsó napokban bevetett csodafegyvere, azaz Orbán Viktor személyes jelenléte.

„Ezen nem bukhat el a beruházás”

Már jóval az orosz–atlanti feszültség kiéleződése előtt eldőlt, hogy az oroszok valósítják meg a paksi atomerőmű bővítését, így azt nem a kelet–nyugati konfliktus kontextusában kell értelmezni – nyilatkozta lapunknak Aszódi Attila, a paksi bővítés kormánybiztosa, aki e-mailben feltett kérdéseinkre válaszolt.

Betyársereg és nyugati nyitás

Vona Gábor egyértelműen bejelentkezett a mérsékelt jobbközépre, amikor nyugati nyitásról, a zsidóság fájdalmával való azonosulásról és a kormányzás felelősségéről beszélt egy interjúban. Európában szélsőjobbos párt még nem vált vezető kormányerővé, a Jobbik tehát példátlan kísérletre készül. A tapolcai választás arra is választ adhat, mennyire tartják hitelesnek az irányváltást a szavazók.

Hit és értékek

Hat kérdés az Iszlám Államról

Tavaly nyáron, közel 100 évvel azt követően, hogy a franciák és britek az első világháború alatt megrajzolták a térképen a modern Közel-Kelet határvonalait, a Kalifátus újjáélesztését hirdető szalafista Iszlám Állam katonái jelképesen elbontották az iraki-szíriai határ egy szakaszát. Nem véletlenül: az erről készült propagandavideón közölték, vége az 1916-os Sykes–Picot-egyezménynek és elkezdődött egy korszak, amelyben a nyugati hatalmak által megszabott feltételek immár nem érvényesek. Az elmúlt egy évben nem volt olyan nap, hogy ne lehetett volna olvasni az Iszlám Állam rémtetteiről, de a szervezetről mindeddig nem jelent meg átfogó munka magyarul. Loretta Napoleoni olasz–amerikai kutató könyve, Az iszlamista főnix - Az Iszlám Állam születése és a Közel-Kelet újrafelosztása (HVG Kiadó, 2015) ezt a hiányt pótolja. Összeállításunkban a kötet alapján igyekszünk tisztázni néhány fontos tényt és félreértést az iszlamista szervezettel kapcsolatban. Loretta Napoleonival készített interjúnkat lapunk következő számában olvashatják.

HÁTTÉR

Máshogy volt a honfoglalás

A Magyar Tudományos Akadémia egy olyan könyvvel lepte meg a közvéleményt a múlt év végén, amely honfoglaló eleinket térben és időben is máshova helyezi, mint az elmúlt ötven év tankönyvi leckéi. Sudár Balázs, a Magyar Őstörténeti Témacsoport vezetője szerint ők csupán a legfrissebb kutatási eredményeket publikálták ismeretterjesztő sorozatuk első kötetében, és a folytatás is legalább annyi kuriózumot tartogat a témára irányuló és egyre erősödő társadalmi érdeklődés kielégítésére.

Hamarosan megszülethet a szupercsecsemő

Szupererős csontok, ellenállás az összes betegséggel szemben és felturbózott intellektuális képességek – a technikai eszközök elvileg már ma is lehetővé tennék, hogy genetikailag megtervezett újszülöttek jöjjenek világra. A tudományos világ egyelőre etikai szempontok miatt visszafogja magát, ám kérdés, hogy a lehetőségek tárházát látva az emberiség meddig bír ellenállni a kísértésnek. Az első szupercsecsemő akár egy-két évtizeden belül megszülethet.

Így működtek a kommunista titkosszolgálat társadalmi kapcsolatai

A Hetek a közállapotok egyik rákfenéjének tartja a pártállami titkosszolgálatok hatalomátmentését a demokráciába. Ezért is közlünk rendszeresen a témához kapcsolódó tényfeltáró anyagokat, interjúkat. Ebbe a sorba illeszkedik mostani cikkünk is, ám bizonyos szempontból ez mégis egyedülálló. Ugyanis egy 1983-ban írt, szigorúan titkos minősítésű állambiztonsági tankönyv képezi az alapját; most tehát a hatalomgyakorlók szemszögéből kaphatunk bepillantást a diktatúra mindennapjai mögött meghúzódó árnyékvilágba. Megtudhatjuk, hogyan épült fel a kommunista hírszerzés, azon belül is az úgynevezett hálózaton kívüli kapcsolatok rendszere.

A jó szöveg sokáig dolgozik az olvasóban

Tóth Krisztinának a rendszerváltás óta jelennek meg könyvei, verseket ír és műfordításokat készít. Pár éve a próza felé fordult, legutóbb Pillanatragasztó című novelláskötete jelent meg. Jegyzett már társszerzőként irodalomtankönyvet, Évek vándora című gyermekdarabját pedig február óta játsszák a Pécsi Színházban. Már az interjút megelőző egyeztetéseknél is feltűnt természetes-sége, ahogy kedvesen leszögezte: nem rajong azért, ha őt fotózzák. Személyes találkozásunkkor rövid időn belül rátér ennek indoklására.

Homokszem a gyilkos gépezetben

Eric Metaxas Dietrich Bonhoeffer életéről írt tényregénye 2010-ben jelent meg, és elsöprő sikert aratott a könyvpiacon. Sokáig a New York Times bestsellerlistájának vezető helyén állt. Tizenkét díjban részesült, többek között az év huszonöt legjobb tényirodalmi könyve közé választották, elnyerte a tíz legjobb ajándék az embereknek címet és a Becket Alapítvány a Vallásszabadságért Canterbury érdem-rendjét is. Korábban is születtek már különböző történeti munkák a lelkipásztor életéről, sőt film is készült róla, de egyik sem keltett akkora visszhangot, mint Metaxas munkája.

Mire tanít a 80 éves Monopoly?

Az igen népszerű játék feltalálója egy munkanélküli amerikai volt, aki ötletével egy csapásra multimilliomossá vált a nagy gazdasági világválság idején. Azóta a híres társasjátékból több változatot is piacra dobtak. Napjainkra évente 240 millió példány talál gazdára világszerte: eddig 107 országban 37 nyelvre fordították le.A forgalmazó Hasbro számításai szerint a Föld lakói közül 750 millióan játszottak már az ingatlankereskedelmi társasjátékok klasszikusával.

KÁVÉSZÜNET

Pokolgép a lélek mélyén

Sokáig visszhangzik még a szavakkal le nem írható szörnyűség, ami az Alpokban lezuhant gép utasaival történt. A pszichiátria, a kriminológia jelesei próbálják azóta is legfeljebb közelíteni a történtek mozgatóit. Az irodalom és a film viszont régóta „belülről” vizsgálja azt a mentális lavinát, ahogy a csendes, ártalmatlannak tűnő búskomorságból hirtelen „bekattanás”, majd tragédia történik. Megoldást e történetekben sem nagyon találunk, ám arra több példát is, hogyan jut el a belső káosz a gyilkos tettekig.

Hatékonyság ugyanannyiból

Felröppent a hír, hogy a finnek eltörlik a tantárgyakat és a kézírás tanítását. Mindkettő megmarad, de az is igaz, hogy a skandináv állam ehhez a kérdéshez is – akárcsak az oktatásügy egyéb területeihez – az átlagosnál rugalmasabban áll hozzá. Sikerük titka nem a pénz: az OECD-országok átlagos ráfordítását (a GDP mintegy 6 százalékát) költik az oktatásra.

Földre szállt játék babák

Sonia Singh, egy kreatív tasman anyuka otthonában valóságosan újjáélednek a second hand üzletekben kapható agyonsminkelt és ribancos kinézetű Barbie babák, melyek az átalakulást követően a gyermekek kedves játszótársaivá válnak. A Tree Change Dollsnak nevezett új játék idén januárban indult világhódító útjára. Sonia lapunknak azt is elárulta, mi volt a fő motivációja ezzel.

Korlátaink meghaladása

Mi a legkézenfekvőbb módja annak, hogy sikereket érjünk el? Kétségtelenül határaink legyőzése, képességeink és intelligenciánk fejlesztése. Carol Dweck stanfordi pszichológus állítása szerint ezekhez a kulcs a gondolkodásmódunkban rejlik, mivel ez határozza meg, hogy hogyan tanulunk, hogyan állunk hozzá a kihívásokhoz, nehézségekhez.

Hetek

ARCHÍVUMUNKBÓL AJÁNLJUK:

Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?

Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »

Szabó Ibolya Anna / Háttér

‘56 egy párizsi gyermek szemével

Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »

Pierre Waline / Háttér

Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje

A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »

Ruff Tibor / Hit és értékek

hetilap