Tavasszal kerülhet a parlament elé a KDNP régóta dédelgetett álma, a családi csődvédelem intézménye. A beragadt devizásokon ugyan nem segít, de a közüzemi számlákat és hitelkártyájuk tartozásait halmozóknak szalmaszálat jelenthet, még akkor is, ha a követeléskezeléssel foglalkozó szakmabeliek szerint félő, hogy csak a fizetési hajlandóság ellen hat majd az egyébként ígéretes ötlet.

Az új ateizmus éllovasai szerint az istenhit irracionális, logikátlan és teljességgel összeegyeztethetetlen a tudományos gondolkozással. Szerintük a legjobb dolog, ami történhetne a világon, az, ha a vallások, és köztük mindenekelőtt a kereszténység elveszítené a társadalmi tekintélyét, és tanait visszaminősítenék a babonák, a legendák szintjére. Múlt héten az irányzat fő ideológusait mutattuk be, jelen írásunkban – a teljesség igénye nélkül – az új ateisták által gyakran hangoztatott érvekkel és a kereszténység részéről az azokkal szemben megfogalmazott cáfolatokkal foglalkozunk.

Kína ateista államként definiálja önmagát, azonban a különböző vallási felekezetekhez tartozó, magukat kereszténynek vallók száma egyre növekszik. Az Open Doors adatai szerint az 1,4 milliárd lakos közül jelenleg 85 millióan vallják magukat kereszténynek. A keresztények létszáma 1976, vagyis Mao Ce-tung halála és a „kulturális forradalom” vége óta kezdett el ugrásszerűen növekedni. Az országban több kategóriába sorolják a vallási mozgalmakat: léteznek az úgynevezett „feketék”, amelyek illegálisak és államilag üldözöttek; a „vörösök”, amelyeket az állam elfogadott és regisztrált; valamint a „szürkék”, amelyek nincsenek regisztrálva, de eltűrik őket. Ez utóbbiba tartozik a keresztény irányzatok legnagyobb része. Egyes becslések szerint 2030-ra az országban élő keresztények száma – a katolikusokat is beleértve – meg fogja haladni a 247 milliót, amivel megelőzik Brazíliát és az Egyesült Államokat is. A protestánsok száma pedig – ami 1949-ben 1 millió, 2010-ben pedig 58 millió volt – becslések szerint 2025-re elérheti a 160 milliót.

Magyarországról jött, mesterségének címere: kalandor, szőlész-borász, író, politikus, városalapító, vincellér, sheriff, hídépítő, vállalkozó, cukornád-ültetvényes, rumkészítő, aranykereskedő, földbirtokos, családapa. Halálának 100. évfordulóján, 1969-ben, az akkor még Kalifornia kormányzója, később amerikai elnök Ronald Reagan a kongresszusi beszédében a „kaliforniai szőlőkultúra atyjaként” jellemezte Haraszthy Ágostont.