A nemzetközi dzsihád új korszaka kezdődött meg azzal, hogy az Iraki és Levantei Iszlám Állam nevű terrorcsoport kikiáltotta a kalifátust, és vezetőjüket, Abu Bakr al-Baghdadit kalifának nevezték ki. A lázadók emellett arra szólították fel a muzulmá­no­kat, hogy tegyenek „állampolgári esküt” új uralkodójuk mellett, és „utasítsák el a demokráciát és a többi, nyugatról jövő szemetet”. Az összes muzulmán vezetőjének számító Baghdadi pedig már Róma elfoglalására tett ígéretet.

Izraelben eltemették a három diákot, akiknek holttestét 18 nappal elrablásuk után találták meg egy Hebron közeli barlangban. Bár a fiatalok kiszabadításáért az izraeli hatóságok erőfeszítésein kívül nemzetközi kampány is indult, a nyomozást irányító Sin Bét belbiztonsági szolgálat vezetői már az emberrablás másnapján tudták: a terroristák szinte azonnal megölték túszaikat. A tragédia sok részlete még tisztázatlan, miközben nagy erőkkel nyomoznak a két Hamasz-aktivista után, akiknek az emberrablás napján nyoma veszett.

Ezreknél szüntették meg a vízszolgáltatást Detroitban jelentős fizetési hátralékaik miatt. Miközben a csőddel küzdő városvezetés úgy gondolja, csak egy ilyen drasztikus lépés eredményezheti a számlák kiegyenlítését, a szakértők szerint inkább egy hosszú távon is megfizethető árazást kellene alkalmazni.

Letartóztatták, és több mint fél napon át fogva tartották Nicolas Sarkozy volt francia elnököt. A váratlan és példa nélküli eseményre azt követően került sor, hogy egy idézés következtében Sarkozy önként jelent meg a nanterre-i bíróságon.

A manapság leginkább közszájon forgó európai politikus nyolc évig vezette az eurócsoportot, és tizenkilenc évig volt Luxemburg miniszterelnöke. Bár a nagyhercegség belpolitikájában mostantól nem vehet részt, egy nappal az Európai Tanács róla szóló szavazása előtt még megjelent a luxemburgi parlamentben, hogy szavazzon arról a melegjogi törvényről, amelynek miniszterelnökként élharcosa volt. Közeli munkatársai szerint láncdohányos, és hihetetlen munkabírását a literszámra elfogyasztott erős kávéknak köszönheti. Volt tanácsadói szerint hajlamos arra, hogy fontos ügyekben is egyedül döntsön, mint egy „magányos cowboy”. Európában ugyanakkor az egyik leggyakorlottabb hídépítőnek tartják, aki mindig képes megtalálni a kompromisszumos megoldást. A személye körül kialakult vita óta nem adott interjút. Most, hogy hivatalosan is az Európai Bizottság elnökjelöltjévé vált, Jean-Claude Juncker már minden bizonnyal bőbeszédűbb lesz.

Hírértékű bejelentést tett szombaton, amikor elmondta, hogy zsidó felmenői is vannak. Apai vagy anyai ágon?

Gőzerővel készül a devizatörvény, úgy tudjuk, a Fidesz a mostani tervezetet sem tartja elég keménynek...

Benyújtotta az Országgyűlésnek a kormány a devizahitelesek megsegítését célzó törvényjavaslatát, amely tulajdonképpen az alapjait teszi le egy őszi nagyszabású műveletnek. Végső soron a hitelek forintosítása a cél, bár ebbe szakértők szerint  belereccsenhet a bankszektor, s az már viszont minden magyar embert érint.

Egy, a család intézményének népszerűsítésére létrejött Facebook-csoport tüntetően a Budapest Pride felvonulásával egy időben és egy helyszínre jelentette be rendezvényét.

Egyre kínosabb a magyar kormánypárt és a legnagyobb magyar televíziós csatorna háborúja, mert a közvélemény számára sulykolt érvek valószínűleg nem a csata valós indokát jelenítik meg. A héten L. Simon László, a reklámtörvény atyja újabb módosító indítványt terjesztett be a parlamentben, amely egyértelműen azt a célt szolgálhatja, hogy az RTL Klub súlyos milliárdokat fizessen be az államkasszába.

Második fokozatba kapcsolt a kormány a Norvég Alappal kapcsolatos offenzívájában. Mint ismert, a magyar kormány egyoldalúan megváltoztatta a 40 milliárd forintos fejlesztési források elosztási rendszerét, mire a norvégok elzárták a pénzcsapokat – kivéve a civil pénzeket, amelyeknek elosztása felett nem az állam, hanem az Ökotárs Alapítvány diszponál. A Miniszterelnökséget vezető Lázár János azonban „tűz alá vette” a civileket, mondván, hogy a külföldi támogatások politikai célokat szolgálnak. A nyomaték kedvéért a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal is ellenőrzést kezdett az érintett civileknél. Múlt héten Csepreghy Nándor, a fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár már sikkasztásról beszélt, és büntető­feljelentést helyezett kilátásba. Információink szerint a budapesti norvég nagykövetség illetékesei mindezt úgy értékelik, hogy a kormány igyekszik elterelni a figyelmet saját felelős­sé­géről. Ugyanis egyre kisebb az esély arra, hogy a bent ragadt 36 milliárd forintot le lehessen hívni.  A témáról Csepreghy Nándort kérdeztük.

Az Egyesült Államok 2010 óta bírósági végzés alapján folytathat hírszerzést a világ 193 országában (beleértve Magyarországot is) és több tucat nemzetközi szervezet ellen. Ez a június utolsó napjaiban nyilvánosságra került dokumentum újabb bizonyítéka annak, hogy a CIA volt munkatársa, Edward Snowden által leleplezett megfigyelési botrány még szélesebb kört érint, mintsem korábban gondoltuk volna. A gyakorlatilag mindenre és mindenkire kiterjedő ellenőrzési jog fokozatosan épült ki 2001 óta, és látványosan felgyorsult Barack Obama hivatalba lépését követően. Ennek történetét írta meg Glenn Greenwald Brazíliában élő Pulitzer-díjas újságíró, aki a Snowden-ügy koronatanúja. Neki adta át ugyanis az amerikai informátor a sok ezer oldalnyi leleplező digitális aktáját Hongkongban, mielőtt elindult volna Oroszország felé.

Magyarországon más szemüvegen keresztül nézik a futballt, mint Angliában. Kint nem a hibát keresik a másikban, a klubelnök nem ront be az öltözőbe egy vesztes meccs után, hogy számon kérje a játékosokat, és ha egy fiatal odakerül egy nagy csapathoz, a lehetőséget látják benne, és nem úgy néznek rá, mint aki letett már valamit az asztalra. A világbajnokság apropóján Gera Zoltánnal beszélgettünk a Premier Ligában szerzett évtizedes tapasztalatairól, C. Ronaldóról és Messiről, valamint a nemzetközi futballkultúráról.

A címben szereplő kényes téma, a két szereplő viszonya a vészkorszak nemzetközi és hazai szakirodalmában is legalább három évtizede rendre felmerülő kérdés. Ez nem véletlen, hiszen a magyar holokauszt mintegy félmillió áldozatot követelt, s a meggyilkolt emberek döntő többsége Auschwitz-Birkenauban, illetve más koncentrációs táborokban lelte halálát. Ezért a kérdéskör fókuszpontjában az állt (s az áll ma is): miért nem bombázták a szövetséges haderők a lágereket, s elsősorban Auschwitzot? A beavatkozás permanens elmaradásának megértéséhez ugyanakkor számba kell venni azokat a világpolitikai összefüggéseket, amelyek mentén a szövetséges nyugati nagyhatalmak (USA, Nagy-Britannia) vezetői úgy gondolták, a hadműveleti területeken folyó háborús erőfeszítéseken túlmenően nem lépnek közbe az üldözöttek megmentése érdekében.

Erdészek és környezetvédelmi szakemberek felmérése szerint az európai medvék egynegyede Kovászna, Brassó és Hargita megyében él. A két hónapig tartó számlálás eredménye szerint Romániában 6000–6300 nagyvad található, míg Európa többi részén összesen 14 ezer. Az elszaporodott medvepopuláció egyre több feszültséget és gondot okoz az erdélyi falvakban, városokban, közülük is talán Tusnádfürdő lakóit érinti a legnagyobb mértékben.

Biztosan többen vannak azok, akik feküdtek már álmatlanul az ágyban, azon szorongva, hogyan jöjjenek ki a pénzükből, mint azok, akik a párnájukat gyűrve tűnődtek, mit is kezdjenek túl nagyra nőtt vagyonukkal. A világ szupergazdagjai számára azonban ez utóbbi sem ismeretlen probléma – minden hetedik multimilliomos vagy milliárdos számára aggodalmakat okoz, hogy az öröklött vagyon megfoszthatja gyermekeiket a motivációtól és a munka élvezetétől – állítja egy közelmúltban készült tanulmány. Ennek ellenszerét egyre többen abban találják meg, hogy vagyonukat nem a gyermekeikre hagyják, hanem még életükben jótékony célokra fordítják.

Fogadási csalások, drogbűnözés és gyermekprostitúció – a nemzetközi sajtó nem csak a drámai meccsekről és a briliáns gólokról tudósít a brazíliai világbajnokság kapcsán.

Talán már ki lehet jelenteni: két közép-amerikai ország, Costa Rica és Kolumbia a brazíliai világbajnokság két meglepetés­csapata, hiszen mindkét – eredetileg esélytelennek kikiáltott – nemzeti tizenegy bejutott a legjobb nyolc csapat közé (lapzártánkig). Costa Rica egy mindössze 5 milliós ország, és annyiban mindenképpen hasonlít Magyarországhoz, hogy elnökük rajong a fociért. Kolumbia pedig a következő évek legnagyobb futballsztárját adhatja a világnak – őt James Rodrígueznek hívják.

Milyen összefüggés fedezhető fel Kínában a gazdaság változása és a golf népszerűségének növekedése között? Dan Washburn amerikai újságíró legújabb könyvében, a The Forbidden Game, azaz A tiltott játék c. műben azt állítja, hogy a golf nem csupán egy költséges sport, de a Távol-Kelet politikai, gazdasági, sőt társadalmi változásainak indikátora is lehet.

Hagyománytisztelet, rend, fegyelem, udvariasság, mélyzöld színek mindenhol, sok-sok színes virág között tiszta fehérbe bújtatott teniszezők. Ez az All England Club Grand Slam teniszbajnoksága, amely időrendben a harmadik az év négy nagy tenisztalálkozóinak sorában. Gyakran hallani, hogy ez a torna a legrangosabb. Ez azért is igaz, mert ez a legrégibb, és a teniszezők között is ez számít a legértékesebbnek. A férfiaknál két teniszező tarthatta a feje fölé hétszer a trófeát, Pete Sampras és Roger Federer. Az utóbbi most itt van a fűvön, ütővel a kezében.

Idén nyáron is megrendezik Budapesten az egy hétig tartó leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és queer (LMBTQ) közösség fesztiválját, melynek kiemelkedő eseménye a július első hétvégéjére tervezett Budapest Pride felvonulás. A rendezvény kapcsán rendre felmerül a melegmozgalom fejlődés­történetének kérdése, melynek kutatása során szükségképpen megérkezünk a radikális feminizmushoz. A homoszexuális jogok és a melegszegregáció elleni küzdelem élharcosai ugyanis – kezdetben legalábbis – ügyesen hasznosították a női mozgalmak terebélyesedő eredményeit saját befolyásuk szélesítésére.

„El kell felejtenünk az erkölcsi relativizmust és azt, hogy tűrnünk, hagynunk kell, bármit is csinálnak a velünk együtt élők! Vissza kell térnünk ahhoz az elvhez, hogy csak értékek mentén élhetünk” – magyarázta lapunknak hitvallását Somogyi Zoltán és Kész Zoltán. A Polgári Platform egyesület vezetőivel a magyar közgondolkodás és a cigányság kapcsolatáról, a labdarúgás és a hozzá kapcsolódó társadalmi jelenségek közötti összefüggésekről, mindenekelőtt pedig egyesületük újszerű kezdeményezéséről beszélgettünk.