Ezer éve nem látott árvizet okoztak az esőzések Szerbiában, illetve Boszniában. A Délvidék egyes területein az éves csapadéknak átlagosan a fele lehullott egy hét alatt, ráadásul az óriási víztömeg az eddig érintetlen elaknásított területekről elmozdította a háborús aknákat. Aleksandar Vucic szerb kormányfő szerint a katasztrófa okozta kár elérheti az egymilliárd eurót.

A kárpátaljai magyarok helyzete nem magyarázza, hogy Orbán Viktor miért éppen most követel számukra többletjogokat és autonómiát az országuk szétesése ellen küzdő ukránoktól. Mindenesetre van olyan kárpátaljai magyar politikus, aki örül a magyar diplomácia paradig­ma­váltásának.

Úgy tűnik, hogy Ferenc pápa nem számíthat már a világsajtó egyöntetű támogatására. Bár nyílt konfliktusról még nincs szó, a világ egyik legbefolyásosabb napilapja nyíltan bírálta a katolikus egyházfőt „régimódi” gondolkodása miatt. A Washington Post cikkét számos nyomtatott és online médium átvette – elsősorban a tengerentúlon. Az amerikai lap tudósítója szerint Ferenc tanításai a gonosz személyes valóságáról, és az általa támogatott ördögűzés gyakorlata a katolikus egyházban a „legósdibb iskolát” képviselik a pápaság közelmúltbeli történelmében. A tudósítás beszámolt egy a Vatikánban megrendezett nemzetközi konferenciáról, ahol a katolikus egyház szakértői gyűltek össze. Az amerikai újságírót különösen az háborította fel, hogy az egyik előadó beszámolt egy esetről, amikor két leszbikus nőből űzött démonokat. A hírt átvevő liberális Slate magazin ebből levonta a következtetést: a pápa „csalódást” keltett, mert néhány „biztató” kijelentése ellenére semmit nem hajlandó változtatni a homoszexualitással kapcsolatos keresztény állásponton. Liberális teológusok arra figyelmeztetnek, hogy Ferenc „aláássa tekintélyét”, amikor „utat nyit a babonaságok előtt”.

Képzeljük el, hogy 2020-ban egy előrehozott országgyűlési választás nyomán a Jobbik alakíthat koalíciós kormányt! Egy olyan Jobbik, amely nem a zsidózástól és a cigánybűnözéstől hangos, hanem a magyar nemzet szuverenitásáért küzd, de úgy, hogy a szebb jövőt mégiscsak az Európai Unión belül képzeli el, sőt, akár az IMF-fel is tárgyalóasztalhoz ül. Tudományos fantasztikumnak tűnik? Szerbiában valami hasonló történt.

A huszonnégy téli olimpia közül tizenhét játékon vettek részt magyar sízők. Mégis kilencven évet kellett várni arra, hogy a legjobb tíz között Hungary felirattal találkozhassunk. Miklós Edit nemcsak a tízbe jutott be, hanem hetedik helyével hajszál választotta el a pontszerzést jelentő hatodiktól. Megelőzte szinte az alpesi sízés élvonalába tartozó valamennyi ország – így az USA, Ausztria, Németország és Franciaország – lesiklóit. A sportot szerető magyarok megdöbbentek. Pedig ő megígérte, csak mi nem hittünk benne. Eddig.