Alig egy hét alatt a szinte teljes ismeretlen­ségből a világmédia központi szereplőjévé vált Jorge Mario Bergoglio argentin bíboros, akit március 13-án a konklá­vé XVI. Benedek utódjának választott. Az új egyházfő szemé­lye meglepetést okozott: Bergoglio nem szerepelt az esélyesnek tartott jelöltek között, annak ellenére, hogy 2005-ben meg nem erősített hírek szerint ő kapta Joseph Ratzingerrel szemben a második legtöbb szavazatot. Ugya­n­akkor olasz lapok úgy tudják, hogy a konklávé most biztosra ment: a bíborosok mintegy 40 százalékát előre beavatták a terv­be, miközben hagyták, hogy a többiek tucatnyi más „papabile” nevet emlegessenek. Bergoglio ezzel a hátérrel már az első körben többséghez jutott Angelo Scola milánói érsekkel szemben, és az ötödik fordulóra a kétharmados többséget is megszerezte. Argentin források szerint Ferenc pápa a közelmúlt „legpolitikusabb” katolikus egyházfője: eddigi pályafutása során tudatosan építette karrierjét, és ehhez mesteri módon használja a médiát.

Harmadszor foglalhatja el a kormányfői posztot Izraelben Benjamin Netanjahu, aki ezzel tör­ténelmet ír: az államalapító David Ben Gurion után ő lett a zsidó állam második leghosszabb ideig hivatalban lévő miniszterelnöke. Igaz, épphogy megúszta az újabb választásokat, mert csak az utolsó pillanatban sikerült összerántania kormányát. Az új koalíciót az előző kabinethez képest sokan inkább centralistának tartják, amely többek között megszüntetheti az ultra­ortodoxok hadkötelesség alóli mentességét.

Maratoni ülésezés után megtörtént Kínában a vezérkari váltás. Az új vezetőség több mint egymilliárd ember sorsa és a világ második legnagyobb gazdasága felett rendelkezhet majd, közel egy évtizeden át. Amint az várható volt, a hatalom Hszi Csin-ping kezében összpontosult, aki egy olyan  konzervatív kabinetet tudhat maga mögött, amely a reformok és a változás mellett tette le a voksát.

Marie Antoinette és Kurt Waldheim elleni hecckampányhoz hasonlítja  Kósa Lajos az alaptörvény negyedik módosítását ért nemzetközi és hazai kritikákat. A Fidesz ügyvezető alelnöke szerint „bevádoltak minket, hogy a magyar alkotmány az európai joggal ütközik, de senki semmit sem bizonyított. Ilyen volt a médiatörvény elleni hisztéria is. A Cápa 4. után jött a Cápa 5.”

A hazai politikai életben soha nem látott sikert hozott a Fidesz számára a rezsicsökkentés programja: a párt egy hónap alatt 500 ezer új választót nyert meg magának. Az új szimpatizáns tábort nem érdeklik a demokráciadeficittel kapcsolatos aggodalmak, sőt, még a rezsicsökkentés mértéke sem – a lényeg az üzenet, miszerint a politikusok végre nem elvesznek tőlük, hanem adnak nekik.

A politikai hatalom megfelelő kontroll híján szükségszerűen öntörvényűvé válik. Ezért a hatalom korlátainak lebontása még akkor is akarnokságra vagy zsarnokságra vezethet, ha eredetileg jó célok megvalósítását szeretnék előmozdítani általa.

Idén 95 ezerre csökkent a felsőoktatásba jelentkezők száma, s a második éve tartó zuhanás valószínűleg a jövőben is folytatódni fog. Bár egyre nő azoknak a gimnazistáknak a száma, akik külföldi intézményekbe (is) jelentkeznek, ez a jelenség még elsősorban csak a fővárosi elitintézmények krémjét jellemzi. Azt egyelőre nem tudni, hogy az egyre szigorodó felvételi szabályok között mi lesz a felső­oktatás­tól távolmaradó érettségizettek tízezreivel.

A katolikus egyház a 16. század elején sorsdöntő válaszút elé került. Az államegyház hosszú ideje tartó és egyre mélyülő válsága világiak és egyháziak számára egyaránt nyilvánvaló volt. Jelentős tömegek fordultak el Rómától elsősorban a súlyos szexuális bűnök és botrányok miatt, amelyek a pápáktól a főpapokon át az alsópapságig megtalálhatóak voltak a klérus soraiban. Hasonló hatással jártak a pápaság nagyarányú anyagi vissza­élései. Számottevően gyengült Róma befolyása a társa- da­lom minden rétegét érintő széles körű elvilágiasodás következtében is, amelynek egyik fő oka a korabeli reneszánsz szemléletmód és életvezetés volt.

Horacio Verbitsky argentin tényfeltáró újságíró (képün­kön) a kilencvenes évek eleje óta kutatja az argentin katonai diktatúra elhallgatott bűn­cselekményeit. Ő tárta fel többek között a hírhedt „haláljáratoknak” a történetét, amely során a rendszer által ellenséges személyeknek minősített foglyok ezreit likvidálták úgy, hogy az elkábított embereket repülőgépekről a tengerbe dobták. Verbitsky akkor kezdett foglalkozni Jorge Mario Bergoglio múltjával, amikor Emilio Mignone volt argentin oktatási miniszterhelyettes 1998-ban azt állította, hogy az egyházi vezetőnek köze van leánya, Mónica eltűnéséhez és halálához. A lányt, aki katolikus tanárként Buenos Aires szegénynegyedeiben végzett szociális munkát, ugyanazon a héten rabolták el, mint két jezsuita papot, Orlando Yoriót és Francisco Jalicsot, akik ugyanabban a negyedben tevékenykedtek.

Párizstól mintegy 30 kilométerre délkeletre, Étiolles-ban rendezték meg a Cionista Világszövetség konferenciáját, amelynek középpontjában az egyre erősödő európai antiszemitizmus megjelenési formái és ezek visszaszorításának lehetőségei álltak. A közel 140 résztvevő nem csupán a különböző európai országokból érkezett, hanem Izraelből és az Egyesült Államokból is. Magyarországról a Magyarországi Cionista Szövetség és az Élet Menete Alapítvány kapott meghívást. A rendezvényt biztonsági okokból tartották a francia fővárostól távolabb. A két hívószó a tavaly márciusi toulouse-i merénylet és a Jobbik magyarországi tevékenysége volt.

Azt még nem tudni, hogy szakmai minőségében is meggyengül-e a Magyar Nemzeti Bank, de az egyértelmű, hogy Matolcsy György, az intézmény új vezetője radikális személycserékre szánta el magát. Évek, sőt évtizedek óta a jegybankban dolgozó, még Járai Zsigmond korábbi – ugyancsak jobboldali – elnök vezetése alatt befutott szak­embereket cseréli le bizalmasaira. A problémát az jelentheti, senki sem tudja, hogy vészhelyzetben ők hogy fognak vizsgázni. Ráadásul többen vannak olyanok, akiknek semmilyen jegybanki tapasztalatuk sincs.

Újabb fordulatot vett az úgynevezett „Lippai-ügy”. A tavaly év végén kirobbant árverési eljárással kapcsolatos botrány már eddig is számos meglepetéssel szolgált. Például az eljárásról készült hanganyagból világossá vált, hogy Lippai László maga kérte autója árverezését, míg a végrehajtó le akarta erről beszélni őt. A történet legújabb fejleménye, hogy a bíróság felfüggesztette a színész autóját elárverező végrehajtót. Az ügy mögött többen a végrehajtók közötti belső harcokat sejtik.

Nem csak nálunk vitás kérdés a droghasználattal kapcsolatos szabályozás. Vannak országok, amelyek intézkedései nyomán valódi fejlődés figyelhető meg a drog elleni harcban, más országok viszont melegágyává váltak a házilag termesztett vadkendernek és az illegális droglaboratóriumoknak. Így történt ez Csehországban is, ahol két éve liberalizálták a drogtörvényeket.

Matracokon fekszenek sorban a hajléktalanok a főváros szívében, az árkádok alatt a Ferenciek terén, a metróaluljárót ugyanis berácsozták. A hajléktalanok utcai életvitelt ezentúl csak az önkormányzatok által kijelölt „türelmi zónákban” folytathatnak, legalábbis a módosított alaptörvény szerint. Jogvédők úgy vélik, ez a személyi szabadság korlátozását jelenti, míg Pálvölgyi Gabriella főorvos szerint legalább ennyire fontos a méltósághoz való jog is. Az Orvosi Krízis Szolgálat vezetőjével a BMSZKI Szabolcs utcai új hajléktalangondozó központjá­ban beszélgettünk.

Orbán Gábor közgazdászt jelöli a Nemzetgazdasági Minisztérium megüresedett adó- és pénzügypolitikáért felelős államtitkári posztjára Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. A kinevezés is azt mutatja, hogy az új gazdasági miniszter óvatosan ellép a Matolcsy György fémjelezte unortodoxnak nevezett gazdaságpolitikától.

Nem volt jó napja a magyar kormánynak március 14-én, személyesen a miniszterelnöknek sem. Elébb a Bundestagban folyt egy órán át a vita a Budapesten elfogadott alkotmánymódosításról és annak lehetséges szankcionálásáról, s a témáról szinte ugyanakkor Brüsszelben is tárgyaltak az uniós csúcstalálkozó kormányfői. Berlinben az ellenzéki SPD frakcióvezetője, Frank-Walter Steinmeier a kormány eddiginél egyértelműbb állásfoglalását sürgette a magyar fejleményekkel kapcsolatban, noha Angela Merkel és külügyminisztere, Guido Westerwelle nemrég már figyelmeztette Orbán Viktort, hogy aggályosnak tekinti, amit az alkotmánnyal művel. A kormánypárti frakciók, vagyis a CDU és a CSU képviselői most ugyan visszafogottságra intettek, ugyanakkor azonban kijelentették, hogy indokoltnak tartják az alkotmánymódosítás miatt megfogalmazott aggodalmakat. Szó mi szó, a bajor parlament elnöknője az alkotmánymódosítás kritikájaként épp a napokban nem volt hajlandó fogadni az egyébként hivatalos látogatáson Münchenben tartózkodó Kövér Lászlót. Ez a példátlan diplomáciai elutasítás komoly visszhangot keltett Németországban, hiszen mindeddig a CSU számított Orbán legelnézőbb támogatójának.

Taylor Morris, a jóképű tengerészgyalogos és gyönyörű barátnője, Danielle a gimnázium óta közös jövőjüket tervezgették. Danielle saját céget szeretett volna, Taylort pedig ugyan bombaszakértőnek képezték ki, de még tovább akart tanulni. A sors azonban átírta a forgató­könyvet: a férfi Afganisz­tánban aknára lépett, és mind a négy végtagját elveszítette. A háborúból hazaszállították – de a harc csak akkor kezdődött.

Amíg Hollywood továbbra is ontja magából a modern kor köpönyeges, sztreccsruhát viselő héroszairól szóló blockbustereket (Superman: Man of Steel, Kick-Ass 2), a hétköznapok emberei sem ülnek karba tett kézzel. Egyre több buzgó honpolgár követi kedvenc szuperhősének példáját, és jelmezt öltve, paprikaspray-t vagy épp füstbombát ragadva magához nekiindul az éjszakának, hogy rendet tegyen.

Vita. Disputa. Érvek ütköztetése. Logikai diskurzus. Mióta az emberiség eszmél, az élet része. „Már az ókori görögök is!...” Vágyunk rá, és nem csak az ebédlőasztalnál. Magyarországra mostanában tör be a vitázás mint szabályszerű szellemi sport, és szerencsére egyre népszerűbb. A lehetőség pedig mindenki számára nyitva áll.