Más országokban is előfordult, hogy az állam a szolgáltatók kárára a megszokottnál is erőteljesebben belenyúlt a lakossági energiaárakba – például Albániában, ahonnan éppen ezért menekül a cseh áramszolgáltató – nyilatkozta a Heteknek a Concorde Zrt. vezető elemzője. Magyarországon a cégek még kivárnak ugyan, de az egyértelműnek tűnik, hogy a kormány 10 százalékos rezsicsökkentése nem több minden szakmai alapot nélkülöző politikai kampányfogásnál. Ettől még örülhetünk neki, bár könnyen lehet, hogy az akció árát a nehéz helyzetben lévő hazai vállalkozások és a lakosság fizeti majd meg.

Az év első napjaiban az Alkotmánybíróság (AB) a köztársasági elnök indítványára megsemmisítette a Magyarországon élő magyar állampolgárok kötelező választási regisztrációját előíró törvényi rendelkezéseket. Ezeket a szabályokat a közvélemény-kutatások során megkérdezett választópolgárok nyolcvan százaléka elutasította, ahogyan a jogásztársadalom tekintélyes része is. Az AB döntése folytán kényszerpályára került a jobboldal, de a 2010 óta elfogadott választási változások miatt az ellenzék szintén kényszerpályán mozog.

Az idegennyelv-oktatási stratégia Fehér könyve nem hoz újdonságot abban, hogy továbbra sincs hosszú távú, reális és kivitelezhető vízió a köz­oktatásban az eredményesebb és minőségibb nyelvoktatásra. Miközben Magyarország még mindig sereghajtó a nyelvtudás szempontjából, a kormány hadat üzent a nyelvvizsga­köz­pon­toknak, az iskoláknak és a nyelvtanároknak az új tervezettel.

Lapértesülések szerint a múlt héten Orbán Viktor beszélt a regisztráció lefújása előtt a párt választójoggal foglalkozó szakpolitikusaival, akik meggyőzték, hogy nem érdemes harcolni a regisztrációért. Ön ezek között a szakértők között volt? Mivel győzték meg a miniszterelnököt?– A Fidesz belső döntéshozatalával kapcsolatos sajtóhírek kétségkívül szórakoztatóak, de nem kell őket komolyan venni. A végső döntést a miniszterelnök hozta meg – tudomásom szerint a Fidesz elnökségének tagjaival folytatott konzultáció után. A döntés okait Rogán Antal frakcióvezető ismertette. Ha az AB a regisztrációt a Magyarországon lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárok esetén is alkotmányosnak találta volna, akkor e döntés véget vetett volna az önkéntes feliratkozással kapcsolatos politikai és jogi vitáknak. Ennek az ellenkezője történt, ezért az AB döntésének ismeretében nem kívánjuk e vitákat folytatni, mivel az a választások nyugodt lebonyolítását veszélyeztetné.A nemzetközi sajtó azt írja: elképesztő pofon volt az Alkotmánybíróság döntése a kormánypártoknak.  Lesz-e következménye a fiaskónak?– A döntés következménye, hogy 2014-ben nem lesz választási regisztrációMagyarországon. Ön az Önnek szimpatikus külföldi tudósításokat interpretálja, szerintem azonban a valós helyzetet a Die Pressében Orbán ellenfeleinek rossznapja címmel megjelent tudósítás írja le.A kormánypártoknak szerintem a regisztráció egyáltalán nem lett volna előnyös, de az egészen biztos, hogy annyira nem, hogy a döntéssel mindenki számára teljesen egyértelművé vált: Magyarország számtalan nyugati demokráciánál is komolyabb ellensúlyokkal működő jogállam.Egyetért azokkal a véleményekkel, miszerint átléptek volna egy „vörös vonalat”, megkérdőjelezhető lett volna a következő választások legitimitása, ha az AB nemleges állásfoglalása ellenére bármilyen módszerrel, például az alaptörvény átírásával volna a regisztrációs kötelezettség?– Azzal egyetértek, hogy a választások viszonylag nyugodt lebonyolítása szempontjából nem szerencsés, ha egy évvel a választás várható időpontja előtt még nem ismertek azok az anyagi, jogi, illetve eljárási szabályok, amely szerint a választást le kell bonyolítani.Az Index cikke szerint, az AB döntéséhez fűzött magyarázatokból úgy tűnik, hogy a jobboldali politikusokból lett alkotmánybírók nem meszelték volna el a regisztrációt. Az igazság (ha még jogiról is beszélünk) attól függ, hogy ki jobb- és baloldali?– Az index.hu erről szóló tudósítása a szakmai igénytelenség iskolapéldája, hiszen a szerzőnek még azt sem sikerült eltalálnia, hogy kik azok az alkotmánybírák, akiket ebben a ciklusban választott meg az Országgyűlés. A valóság az, hogy az ebben a ciklusban megválasztott alkotmánybírósági elnök és hét alkotmánybíró közül négyen szavaztak a regisztráció mellett és négyen ellene, tehát ha csak ők döntöttek volna, a belföldi regisztráció kapcsán akkor is azonos eredmény született volna, mivel szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Ráadásul mind az átmeneti rendelkezések, mind a választási eljárási törvény előadó bíráját a jelenlegi parlamenti kormánytöbbség választotta meg. Ebből az is következik, hogy az ellenzék által az alkotmánybírák megválasztásakor megfogalmazott, elfogultságról szóló vádak látványosan összeomlottak.Orbán Viktor a Kossuth Rádióban még tavaly decemberben azt mondta, hogy azért nem lehet baj a regisztrációval, mert az alkotmányos. Önt nem aggasztja, hogy a miniszterelnök ennyire nem érzi, nem érti, hogy mi az alkotmányosság? Azt mondta akkor, hogy a vita műbalhé, majd komoly jogtudósok, az alkotmánybírók mondták azt, hogy nem az.– A belföldi regisztráció alkotmányosságának vizsgálatát az átmeneti rendelkezések megsemmisítése tette lehetővé. A miniszterelnök tehát jól ismerte az alkotmányt, arra nyilvánvalóan nem számíthatott, hogy az Alkotmánybíróság az alkotmány betűje és a jogalkotó szándéka szerint is alkotmány részének tekintett átmeneti rendelkezések egy részét is meg fogja semmisíteni.Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke azzal érvelt a regisztráció mellett, hogy a tudatosság miatt lett volna rá szükség, hogy „sehol ne rotyogjon a gulyás”, ne az utolsó pillanatokban döntő kétes módon választásra bírt, politikailag nem tudatos szavazók döntsenek az ország sorsáról. Erre a problémára van-e újabb ellenszerük?– A választási csalások visszaszorítására a regisztráció alkalmas eszköz lehetett volna. Pillanatnyilag hasonlóan alkalmas megoldást nem látok, de természetesen az Országgyűlésnek az alkotmánybírósági döntés keretei között mindent meg kell tennie, hogy a visszaélések lehetőségét minimalizálja.

Közel hét százalékkal esett vissza a hazai ipari termelés. A csökkenés mögött elsősorban az elektronikai termékek gyártásának a visszaesése áll, amelyet a Mercedes gyár beindulása sem volt képes ellensúlyozni. Róna Péter közgazdász szerint egyre jobban látszik, hogy kimerült az a modell, miszerint Magyarország lesz Európa olcsó összeszerelő üzeme. 

Egy hét alatt három egyeztetést is tartottak az MSZP kezdeményezésére a demokratikus ellenzéki pártok. A közjogi kérdésekről szóló vitákon részt vett, a keddi, gazdaságpolitikai egyeztetéstől viszont távol maradt az Együtt 2014 mozgalom.

2012. december 21-én sokan várták a világ végét. Ezen is túl vagyunk. De ebben az évszázadban a majánál egy sokkal központibb civilizáció, a zsidó–keresztény szóbeli hagyomány is prognosztizál, ha nem is egy világ-, de egy világkorszakvégét. Míg a Biblia csak rejtélyes utalásokban fogalmaz, a klasszikus, talmudi judaizmus és a korai keresztény hagyomány teljesen egyetért abban, hogy a jelenlegi világkorszak az ember teremtésétől számítva hatezer évig tart, majd pedig a történelem „szombatja”, a hetedik évezred után ér véget ez a fizikai világmindenség, hogy a helyét egy újabbnak adja át. Eszerint a világ végéig még több mint ezer év van – jelenlegi világkorszakunk azonban nemsokára valóban véget ér. De tudhatjuk-e pontosan, hogy mikor?

460 éve, 1453-ban esett el a keleti kereszténység központja, Konstantinápoly. Az ostromról hollywoodi mintára készült, nagy költségvetésű, ám nyílt történelem­hamisítástól sem mentes filmeposzt készítettek Törökországban. A hódítás – 1453 című film az ottomán terjeszkedés legnagyobb diadalaként mutatja be a Bizánci Birodalom megdöntését, és a város elfoglalását. A csata valóban korszakváltást hozott, mert ezzel az iszlám teljesen birtokba vette a kereszténység eredeti központjait, ami végzetes meggyengüléssel fenyegette Európát. A kereszténység keletről érkezett a Földközi-tenger nyugati térségébe, miközben év­századokon át a szellemi központok is a Szentföldön, Szíriában, Mezopotámiában és Kis-Ázsiában működtek. Most kezdődő sorozatunkban a keleti kereszténység utolsó centrumának, Bizáncnak a bukásához vezető folyamatokkal, és ennek máig ható következményeivel foglalkozunk.

Munkahelyteremtés helyett közfoglalkoztatás, az alsó középosztály felemelése helyett a tehetősebb rétegek támogatása – a kutatók szerint az elmúlt években a szegénység mélyült, az egyenlőtlenségek nőttek, s a kormány ígéretei ellenére óriási a létbizonytalanság az úgynevezett középosztályban is.

Az elmúlt évben nyilvánosságra hozott népszámlálási adatok szerint az Egyesült Királyságban tíz év alatt több mint tíz százalékkal csökkent azok száma, akik kereszténynek vallják magukat. Ezzel szemben minden hétvégén a kis- és nagyvárosok utcáin megszokott látványnak számítanak a keresztény hittérítők. Valóban drasztikus csökkenésről beszélhetünk?

Mi is történt? Történt egy borzalmas bűncselekmény. A bűntett egyben egy súlyos társadalmi probléma része is. Nagy társadalmi feszültségek vannak ebben a problémában, ez már eleve egy nagy tűz. Erre a tűzre a késelés maga is öntött egy kanna benzint, és az is, hogy az egyik megtalált elkövetőt börtön helyett először javító-nevelő intézetbe vitték. Ekkor lépett a színre Bayer Zsolt, aki a már eleve nagy lánggal égő tüzet úgy akarta eloltani, hogy ráöntött két-három hordó benzint. Amikor rájött, hogy csak nagyobb lett a tűz, egy-két nap múlva elővette tűzoltó készletét: egy homokozóvödröt, és ezzel kezdte a vizet hordani. Most már vizet. A benzineshordó és a vödör: egy-egy cikk.

 „Számomra a szegénység elsősorban nem a pénztelenséget, hanem a tervezhetetlenséget jelenti: azt, hogy fogalmam sincs, hogyan lesz holnap” – mondja Ági, aki egyike azoknak az okleveles tapasztalati szakértőknek, akik tavaly végeztek először Magyarországon. A hiánypótló képzés oka az a felismerés, hogy a mind nagyobb tömegeket érintő mélyszegénység problémája csak az érintettek bevonásával orvosolható.

Miután Mario Monti szakértői válságkezelő kormánya december 21-én visszaadta mandátumát, Olaszország február végén az urnákhoz járul. A hatalomért három erőcsoport verseng. Míg Monti változatlan lendülettel folytatná a megkezdett reformokat, addig a baloldal ezeket francia módra tompítaná, Berlusconi pedig legnagyobb részüket visszacsinálná. A választás végső kimenetelét alighanem az fogja eldönteni, hogy az olasz választóknak melyik megoldás jön be a leginkább.

Bajsz Viktória (becenevén már csak „Mosztár Viki”) a banki szférában dolgozott Budapesten, majd meglátta párjának szülővárosát, Mosztárt, és egy csapásra beleszeretett. Boszniába költözött, és talán ő ma a világon az a magyar, aki a legtöbbet tudja a városról. Kifaggattuk, milyen ez az ország.

Nemesen egyszerű, páratlanul gazdag, a végtelenségig fantáziadús, mégis változatosan hagyománytisztelő, ezenfelül benne lüktet az élet szeretete.