A napokban állítják bíróság elé azt a kilenc orosz és két lett férfit, valamint feltételezett ukrán vezetjüket, akiken még 2010-ben ütött rajta az orosz rendrség, miközben Ecuadorból Szentpétervárra próbáltak kokaint csempészni. A jelek szerint azonban a transzatlanti kábítószer­-csempészet továbbra is virágzik.

„Mondja már meg nekem valaki, hogy miért kell egy már lebontott és elvetett rendszert újraépíteni? És miért kell pártpolitikai befolyás alá helyezni az egyébként mŐködképes szakmai rendszereket?” – tette fel a kérdést Gémesi György, az önkormányzatok szövetségének elnöke a járási rendszer bevezetése kapcsán.

Miközben Brazíliában az evangéliumi keresztények száma lassan eléri a lakosság 30 százalékát, vallásszociológusok új jelenségre hívják fel a figyelmet. John Bernando brazil kutató szerint a babonákra nyitott társadalmi közeg nagyban befolyásolja a spirituális élményekre nyitott evangéliumi keresztényeket is. Miközben elutasítják a horoszkópokat és más okkult gyakorlatokat, sokan sajátos módszereket alakítanak ki. Egyes gyülekezetek szentelt sót vagy olajjal felkent rózsákat használnak a démonokkal vívott „szellemi harc” megsegítésére. Mások azt javasolják, hogy a hívôk lakásában legyen mindig nyitva egy Biblia a 91. zsoltárnál, a „rontás” elkerülésére. Bernando szerint az ilyen babonás szokások gyorsan terjednek a közösségekben. (The Christian Post)

Lakatos Lászlót, az Expressz multifunkcionális tésztagép feltalálóját az élni akarása kényszerítette arra, hogy a jég hátán is boldoguljon. Volt olyan időszak az állami intézetben felnevelkedett vállalkozó életében, amikor lépcsőházakban kellett töltenie az éjszakát, és ennie sem volt mit. Azonban soha nem adta fel: ügyeskedett, újított, befektetett, vállalkozott. Saját találmányát immár 13. éve termékbemutatókon értékesíti, s ebből tartja el hétfős családját. „Ha az ember megél belőle, az jó" - fogalmaz pragmatikusan, s a mai gazdasági helyzetben - Mátészalka szomszédságában - ez sem lebecsülendő eredmény.

A 2000-es sydney-i olimpia kezdete előtt két, egymástól független gazdasági lap hasábjain jelent meg elemzés arról, hogy mi tesz bajnokká egy nemzetet. A darthmouthi Tuck School of Business és a Colorado College munkatársai is egyforma következtetésre jutottak: a győzelemhez a lakosságszám és az egy főre jutó GDP nagysága járul hozzá legjobban. „Az olimpiai sportolók olyanok, mint az összetett gépek. Minél több emberi erőforrással rendelkezik egy ország, annál jobban lehet ezekbe a gépekbe befektetni, és annál inkább lehet belőlük olimpiai bajnokot csinálni" - véli Emily Williams, a London Business School PhD hallgatója, aki a korábbi vizsgálatokat folytatta a londoni olimpiára aktualizálva. A GDP szerepét bizonyítja az is, hogy az Egyesült Államok összesen 2296 éremmel rendelkezik, a második helyen pedig Oroszország/Szovjetunió áll a szintén impozáns 1327 darabbal. Oroszország arra is példa, hogy egy ország hogyan tud túlnőni a saját korlátain, hiszen az országban az egy főre jutó GDP aránya nem mondható túl magasnak. A hátrány ledolgozására az is megoldás, ha egy ország olimpiát rendez, ekkor a kevesebb utazás, nagyobb szurkolótábor és a helyszínek ismerete járul hozzá a sikerhez -  arról nem is beszélve, hogy a rendezők általában többet költenek a sportra. (Görögország például 16 érmet szerzett 2004-ben az athéni olimpián, de Pekingben már csak négyet.)A következő, ám annál meglepőbb dolog: a kommunizmus. A hidegháború alatt, amikor az érmek száma hozzájárult az ideológiai büszkeséghez, a kommunista államok - mint például a Szovjetunió és Kelet-Németország - jóval hatékonyabban fordították az állami pénzeket a sportistállókra, és folyamatosan túlteljesítették a lakosságszám és a GDP alapján elvárt teljesítményeket. Ez nem csak a keleti blokkra volt igaz: például a kubaiak is kétszer annyi bajnokkal büszkélkedhettek, mint a brazilok. E négy tényező együttesének tükrében - méret, jólét, rendezés, kommunizmus (vagy legalábbis egypártrendszer) - Kína 2008-as lenyűgöző teljesítménye nem lehetett meglepő: 100 érem, ebből 51 arany. Kína lakosságának egyetlen versenytársa India lehetne, ők azonban rendszeresen alulteljesítenek: összesen 20 éremmel rendelkeznek. A számítások szerint sportolóik hétszer fognak dobogóra állni Londonban, bár Pekingben csak háromszor sikerült. A tendencia Ausztrália számára is feltűnt, ahol bár magas a jóléti szint, ráadásul tradicionálisan sportnemzetnek számítanak, 1976-ban egyetlen érmet sem sikerült úszásban szerezniük. Az ausztrál kormány ezért lemásolta a keleti blokk diktatúráinak centralizált programjait. Az újítás és a sokmilliárd dolláros befektetés sikert hozott: 1992-ben a top 10-be kerültek 27 éremmel (mi magyarok ekkor a 8. helyet szereztük meg 30 éremmel), Sydney-ben pedig már 58 medállal büszkélkedhettek.