„Történelmi jelentőségű lesz az Európai Tanács következő ülése" - jelentette ki múlt hétfőn Martonyi János külügyminiszter Brüsszelben. A jóslat abból a szempontból tagadhatatlanul bevált, hogy az Európai Unió államfői megszavazták az Európai Stabilitási Mechanizmus végleges változatát, valamint az Euró Plusz Paktum elnevezésű gazdasági csomagot is, amelyhez az eurózóna államain felül további hat ország csatlakozott. Összesen tehát négy tagállam mondott nemet a paktumra, köztük Magyarország is. Orbán Viktor szerint hazánknak nem érdeke, hogy Brüsszelben döntsenek az adórendszerünkről is.

58 éves kormányzás után veszítették el a kereszténydemokraták Baden-Württemberget. A vasárnapi német tartományi választásokon Rajna-Pfalz tartományban is a megerősödött Zöldek és a baloldal koalíciója került ki győztesként.

Órákkal a szakszervezetek békés óriástüntetése után London központját a randalírozók vették birtokba. A pár száz fős csoport szétverte az olimpiai visszaszámláló órát és London bevásárlónegyedében tört-zúzott. A rendőrségi beavatkozás utáni mérleg több mint kétszáz letartóztatott és nyolcvannégy sérült, akik közül többeket kórházban kellett ellátni. Az anarchisták az akciót az április 29-ei hercegi esküvő „főpróbájának” tekintették, akkor ugyanis még nagyobb káoszt akarnak kelteni.

„Akit nem lőnek le, azt éhen halasztják” – tömören így fejezte ki egyik riportalanyunk, hogy a romák közérzetét a növekvő munkanélküliség és kilátástalanság legalább annyira befolyásolja, mint a gyilkosságok és masírozások. „Ha egy országban az önbíráskodás is megengedett, ott a végén bárkit bármilyen okkal lelőhetnek” – toldotta meg társa szavait egy kisebbségi képviselő.

SZT-tiszti lista–gyenge kezdetFenti címmel megjelent cikk téves állítást tartalmaz, amennyiben úgy állítja be, mintha az SZT-tiszti internetes tartalomszolgáltatás – nem lista (!), mint ahogyan azt a cikk sugallja – SZT-tisztet „kreált” volna Habermann M. Gusztávból.1. Senkiből sem „kreáltunk” semmit. Csupán azt adtuk vissza, ami a BM Személyzeti Osztályának irataiban szerepelt.2. A cikkíró, illetve az abban nyilatkozó Varga László figyelmét elkerülte, hogy igenis létezett olyan (még ha ritka jelenség is volt), hogy ügynökből minősítettek át SZT-tiszteket. Aki azonban mélyebben ismeri az ezzel kapcsolatos állambiztonsági iratanyagot, az tudja, hogy a III/III. csoportfőnökség a rendszerváltás előtti években elkezdte favorizált kapcsolatai „menedzselését”, többeket SZT-tiszti státusba helyeztek. Sajnos az iratok hiányossága miatt csak egy esetben bizonyítható ilyen kinevezés, de hozzá kell tennünk, éppen az 1980-as évek iratai azok, amelyek szinte teljes mértékben hiányoznak. Horváth József csoportfőnök egy 1989 nyarán tartott értekezleten azt is kifejtette, hogy „a jövő útja, hogy a civil életből megfelelő felkészültségű funkcióban lévő, hozzánk pozitívan álló embereket nyerjünk meg, és próbáljunk valamilyen módon ’megfuttatni’ és így a nekünk megfelelő helyzetbe hozni. Természetesen nem valószínű, hogy a következő években bíboros SZT-tisztünk lesz, de ezen a területen sem kell elvetni ezt a lehetőséget.”3. Sajátosnak tartjuk, hogy a cikk „gyenge kezdetnek” nevezi azt a munkát, amit másfél éven át hárman végeztünk el, különösebb fizetség nélkül. Vajon mit kellett volna másképp csinálnunk? Ha későinek tartják a munkát, miért nem csinálták meg mások hamarabb?4. Félreértés anyagunk olyan beállítása, mintha az egy „lista” volna. Ez azért igazságtalan, mert egy „lista” nem teszi lehetővé azt, hogy kiderüljenek az egyes emberek közötti különbségek, a felelősség eltérő mértéke. Internetes tartalomszolgáltatásunk éppen azért készült, hogy a „listázás” szemléletét meghaladjuk. A közzétett adattartalom lehetőséget nyújt arra, hogy kiderüljön, ki hogyan és mennyire vett részt a pártállami diktatúra fenntartásában. Arról nem mi tehetünk, hogy a sajtó egy része nem hajlandó a differenciált szemléletre.Tisztelettel a szerkesztők nevébenUngváry KrisztiánHazafi Zsolt felelős szerkesztő válaszaTermészetesen lehozzuk a helyreigazítását, de szeretném az alábbiakat kérni. Mivel az elmúlt napokban embereket rúgtak ki a Külügyminisztériumból a szigoruantitkos.hu-ra hivatkozva, ezért úgy vélem, minősített eset, hogy a honlap adatai pontosak-e. Évek óta foglalkozom az állambiztonsági múlt feltárásának a kérdéseivel, ezért lepődtem meg azon az állításon, hogy valaki „egyszerű ügynökből”; eljuthatott az SZT-tiszti kinevezéshez. A két „beosztás” között, és a rendszer iránti elkötelezettségben minőségi különbség húzódik meg. Szeretném kérni ezért, hogy megjelentetés céljából küldjék el a lapnak a „Pécsi Gábor” fedőnevű Habermann Gusztáv szigorúan titkos állományú tisztté való kinevezési parancsát, illetve okmányát, (hiszen a forrásközlések olvasói eleddig csak „tmb” feladatkörben ismerhették „Pécsi Gábort”/Habermann Gusztávot). A kutatók szintén csak hálózati személyként, az állambiztonsági szolgálat nem hivatásos munkatársaként ismerhették meg 6-os kartonját, kinevezett állambiztonsági tisztként pedig nem.Mivel attól tartok, hogy Önöket félrevezették, vagy nem hiteles forrásból dolgoztak, esetleg én nem rendelkezem megfelelő információkkal, helyénvaló lenne, ha a kért okmányt az ÁBTL szokásos pecsétjével ellátott irat fénymásolataként kaphatná meg a szerkesztőség, így sem a kutatás, sem a közlés hitelességéhez nem férhetne kétség.Emellett számomra akkor egyértelmű az „ügynökből” SZT-tisztté való válás útja, ha két másik hálózati személy SZT-tisztté való kinevezésének okmányára is utalnak. Hiszen a mérsékelten szavahihető Dr. Horváth József III/III-as csoportfőnök előadásának idézett részlete csak azt bizonyítja, hogy a III/III-nak nincs még szocializmus barát SZT-püspöke, azt nem, hogy akár Habermann Gusztáv SZT-tiszt volna, vagy akár más hálózati személyeket előléptettek volna szigorúan titkos tisztté.Tisztelettel, Hazafi Zsolt

Habár ami Japánban történt, elsősorban emberi katasztrófa és nem gazdasági, cikkünkben most megkíséreljük összefoglalni ennek – a még le nem zárult – katasztrófasorozatnak a legfőbb pénzügyi hatásait.

Orbán Viktor legutóbbi parlamenti felszólalásában mintegy összefoglalta, mit gondol az új alaptörvény megalapozottságáról, legitimációjáról és jellegéről. Előadását csak a frakcióvezetői hozzászólásokra adott kormányfői viszontválasszal együtt érdemes értelmezni, minthogy abban Orbán a maga módján válaszolt a főként Schiffer András megfogalmazta alapvető ellenvetésekre.

„Becsapott bennünket a kormány. Hat hónapnyi hitegetés után most tudtuk csak meg, hogy mégsem kárpótol minket teljes mértékben az állam” – mondta lehangoltan az egyik devecseri vállalkozó. Helyzetük kilátástalanabb most, mint bármikor.

„Tényleg komolyan gondolta valaki, hogy legyőzzük Hollandiát?" - tette fel a kérdést a Hetek olvasóinak Hegyi Iván. A közismert sportújságíró „tetemrehívása" a két találkozó 9-3-as gólarányából, no meg az előzetes esélyekből kiindulva persze abszolút jogosnak tűnik. De ki az a magyar szurkoló, aki mondjuk az amszterdami találkozó 50. perce környékén a fenti kérdésre őszintén válaszolt volna nemmel?

Nem mai gyerekektől, de nem is középiskolás szinten játszott rockot hallhat ma is a közönség a Petra zenekartól. Pályafutásuk alatt három tucat albumuk jelent meg, lemezeik összesen 10 milliós példányszámban keltek el, és több Grammy-díjat is magáénak tudhat a banda. A majd' negyven év alatt az együttesben megfordult tagokból éppen két focicsapatot lehetne kiállítani; olykor változott a hangzás is, de ami rendületlenül maradt: a név és az üzenet. A Petra annyit tesz, mint Kőszikla; több száz daluk pedig maga a rockkal felszolgált evangélium - május 5-én Budapesten.