Az iszlám jelenlét növekedésére számít Európában Peter Berger világhírű szociológus, aki budapesti látogatása során adott gyorsinterjút a Hetek számára.

Az Európai Unió lakos­ságának egyötöde musz­lim lesz 2050-re – állapítja meg egy brit napilap. A The Telegraph szerint az európai integráció hatalmas társa­­dalmi változás előtt áll: az őslakosok szüle­tési rátája folyamatosan csökken, ezzel egyide­jűleg pedig rohamos mértékben nő a muszlim bevándorlók aránya az európai országokban. A tendenciával járó következményekről azonban kevesen mernek beszélni. Egyesek úgy vélik, Európa fennállásának legsúlyosabb válságát éli át.

„Európában Oroszország vezet a 100 ezer főre jutó közúti balesetek számában. Idén az első félévben több mint 84 ezer közúti baleset történt nálunk. Ezekben több mint 10 ezer ember veszítette életét, és 106 ezer sérült meg” – sorolja a megdöbbentő statisztikát Rasid Nurgalijev orosz belügyminiszter.

Amikor Barack Obamát néhány évvel ezelőtt szenátorrá választották, The audacity of hope címmel megírta az azóta magyarul is megjelent (Vakmerő remények című) könyvét. Nyilvánvalóan már akkor is látszott a később csak tovább mélyülő pénzügyi-gazdasági válság, s nyilván még csak felsejlett, hogy Obama megpályázza az Egyesült Államok elnöki tisztségét, ám – amerikai hagyomány szerint – céljait magasra árazta be, s nem pusztán a válságmenedzselésre szerződött, hanem egész komplexumát fejtette ki terveinek, miközben véleményt nyilvánított napjaink szinte minden alapvető kérdéséről (az abortusztól kezdve a bevándorlás kérdéséig). Az Obama által megfogalmazottak sok tanulsággal szolgálhatnak a mai magyar politika számára is.A leginkább az tűnik tanulságosnak, hogy amennyiben egy országban komoly politikai változást akarunk elérni, akkor koncentrált erőfeszítésekre van szükség. Obama könyve nagyon világos útmutatásokkal szolgál az ügyben, hogy egy ország megújulásában, sőt a megújulás eltervezésekor sem pusztán csak a gazdasági kérdések a perdöntőek. A válságok természete, hogy a gazdaságban mutatkoznak meg elsősorban (vállalati és egyéni-családi területen), de a gazdaság csődjei az egész társadalmi együttélési rendszer gyengeségeiről is tanúskodnak. Rokonszenves, hogy Obama már évekkel ezelőtt is pontosan látta: a társadalmi szövet megerősítése, újraértelmezése nélkül nincs sikeres gazdasági-pénzügyi válságkezelés sem.Ilyen háttér alapján különösen elgondolkodtató, hogy Magyarországon a világgazdaság 2008-ban akuttá váló válságjelenségeire is jobbára csak egy szűk, ha tetszik: makrogazdasági jellegű válasz született. A kormányoldalon legalábbis mindenképpen. Ennek a válasznak az a lényege, hogy a válság – 2001-et követően – a rossz gazdaság- és költségvetési politika következménye, s a megoldás az e területeken követett kormányzati politika korrekciója. Ehhez adott segítséget az IMF és a tágabb nemzetközi környezet, s itt sikerült az elmúlt hónapokban valamelyes számszerű javulást elérni. Természetesen a hazai és a nemzetközi források nem győzik hangsúlyozni, hogy az eredmények egyelőre törékenyek, s nem szabad belőlük messzemenő következtetéseket levonni, ugyanakkor ezek a vélemények alkalmasak arra is, hogy némi megnyugvást jelentsenek, és a hazai közéletet továbbra is a jól megtanult-megszokott álomba ringassák.A hazai közéletet ugyanis évek, évtizedek (sőt mondjuk ki: évszázadok) óta a makrogazdasági mutatók teljesítésének vagy nem teljesítésének feladata köti le. Ha ezeket sikerül teljesíteni (mint például a hetvenes évek közepén-második felében), akkor a belpolitikai hangulat szilárd. Ha viszont a makrogazdasági mutatók terén erőteljes romlás mutatkozik (mint például a nyolcvanas években vagy éppen az elmúlt években), akkor pillanatok alatt összeomlik a korábban meggyőzőnek hitt stabilitás, a felépítettnek hitt konszenzusok szétfoszlanak, és kiderül, hogy az ország sérülékenyebb, mint ahogy vezetői (és lakossága) gondolták.  Válságok idején azután felerősödik a „magyar gazdaság exportvezérelt gazdaság” szlogen, ami arra utal, hogy a túlságosan nyitott magyar gazdaság az átlagnál erősebben van kitéve a nemzetközi konjunktúrák vagy dekonjunktúrák hatásának. Érdekes módon a válsághelyzetekben mindig újra kell kezdenünk a tanulást, mintha korábban sosem tudott dolgok kerülnének a szemünk elé. Holott (ismétlem) nem évtizedes, hanem immáron évszázados mókuskerékben forgunk, amely szinte determinál minket a makrogazdasággal való egyoldalú foglalkozásra. Csak a dolognak van egy  (nem is akármilyen) szépséghibája: ha ennyire nyilvánvaló, hogy Magyarország nyitott gazdaság, ha ennyire el tudnak időnként szabadulni a dolgok, akkor hogyan nem lehet erre felkészülni, miért nem lehet mindezzel kalkulálni, és egy értelmes kormányzati politikát erre a tudásra építeni?A válasz valószínűleg a magyar politika – nevezzük így – „antiobamista” jellegével függ össze. Barack Obama „vakmerő reményeit” Amerika problémáinak teljes körű végiggondolása jelenti, azaz ebben a perspektívában a gazdaságnak nincs önálló, egyedülvaló státusa. Magyarországon viszont nem ez a helyzet. „Vakmerőnek” itt az számít, aki (persze válsághelyzetekben) képes kimondani, hogy súlyos megszorításokra van szükség, merthogy tovább nyújtózkodtunk, mint ameddig a takarónk elér. Más tehát a nézőpont. Az Egyesült Államokban természetes az egészben való gondolkodás. Nálunk ezzel szemben a részkérdésekre való koncentrálás a jellemző – merthogy a makrogazdaság csak részkérdés lehet egy nagyobb egység, a társadalom mindennapi élete szempontjából.Ez utóbbira pedig a magyar politikának nemhogy válasza nincs, de kérdése sem. A kérdéshez (és a válaszhoz) ugyanis egészen másfajta társadalomszemlélet kellene a politikai osztály részéről, amelyet azonban korábban nem tanultak meg, s miért gondolnánk, hogy épp a válság időszakában tanulnák meg. Ez a társadalomszemlélet olyan alapvető kérdéshez kellene elvezessen mindenkit, mint a demokrácia. Mit is értünk a 21. század elején ezen a rendszeren? Mi a célja? Mit ígér, és mit ad nekünk? Mit nem ad, még ha elvárjuk is? Amerikában valamirevaló politikus ezeknél a kérdéseknél kezdi, és azért, mert ott ezek a kérdések jelentik a hagyományt. Magyarországon – roppant érdekes módon – a demokrácia kérdése és követelménye mintha a makrogazdaság alárendeltje lenne. Itt mintha a politikai osztály számára nem lenne evidens, hogy az ő első számú feladata, megbízása a demokrácia karbantartása, élhetővé tétele, ami minden más feladatot megelőz.Sajnos ezt a szemléletet látjuk a Bajnai-kormány működésében is, habár ennek a kormánynak legalább van egy mentsvára: nem igazán vett politikai, hanem amolyan „félszakértői” kormány, amely döntően arra szerveződött, hogy a gazdasági válság időszakában válságkezelő lépéseket tegyen. Ezekben úgy-ahogy igyekszik megfelelni, és – merthogy ez a magyar hagyomány – a közönség egy része elégedett is emiatt (a forint állapota, a devizahitelesek helyzete), ám ezek a részsikerek nem homályosíthatják el azt a deficitet, amely a demokrácia karbantartásában, hogy ne mondjam fejlesztésében mutatkozik. Mindazonáltal nem tudhatjuk, hogy a Bajnai-kormányt követő következő kabinet egyáltalán érteni fogja-e a problémát, s jó kérdéseket tesz-e magának fel. Amit egyelőre tudunk felőlük, az hézagos, töredékes és némi bizonytalanságra ad okot. Vakmerő reményeink tehát, sajnos, nem lehetnek, de persze ebből nem az következik, hogy – örök időkre – „merjünk kicsik lenni”.

Mennyire fontos a magyar állampolgárok számára a család, a munka, a pénz, a barátság, a hit és az üdvözülés – ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresi a választ egy friss Medián-kutatás. A mérések 1982 óta folyamatosak, s azzal a szándékkal készülnek, hogy feltérképezzék - több-kevesebb sikerrel – a társadalom világnézetét, illetve annak változását.

Hétfő este garázsában felakasztotta magát Skribek Zoltán, a vecsési önkormányzat egyik fideszes képviselője.  Bár az öngyilkossági kísérletet a képviselő felesége megakadályoz­ta, elképzelhető, hogy Skribek Zoltán élete végéig béna marad. A fideszes képviselőt mesterséges kómában tartják, nyakcsigolyájánál a gerincvelő elszakadt, és az is elképzelhető, hogy az agya hosszú ideig megfelelő oxigénellátás nélkül maradt.Skribek két évvel ezelőtt Gyurcsány Ferenc és Kóka János élve eltemetésének ötletével hívta fel magára a figyelmet. A képviselő roppant viccesnek találta az autóbalesetben megsérült, majd élve elhantolt politikusok fikcióját.„A választások után nagy fekete autó indul vidékre kampánykörútra, benne Gyurcsány Ferenccel és a kor­mány négy másik politikusával. Egyszer csak az autó nagy sebességgel nekicsapódik egy fának. Rendőrök, mentők, tűzoltók azonnal a helyszínre sietnek, de csak a totálkárosra tört autót találják, a politikusoknak hűlt helye. A közelben azonban meglátják a parasztbácsit, aki hatalmas földhalom mellett támaszkodik ásójára. Megkérdezik tőle:– Bátyám, látta a balesetet?– Láttam én.– S hová lettek a politikusok?– Elástam őket.– Meghaltak?– De meg ám.– S egy sem maradt életben?– Hát, Gyurcsány és az a másik, Kóka azt mondta, hogy ő még él. De én ezeknek már semmit el nem hiszek!"  – idézte annak idején a Hírszerző a Vecsési Polgári Lap 2006 júliusi számát. A vicc közléséről a kiadvány felelős szerkesztője, Skribek Zoltán azt nyilatkozta: nem talált benne kivetnivalót.Szintén fideszes képviselőtársa, Tábori Ferenc a Hetek kérdésére el­mondta, a negyvenegy éves Skribeknek ez már a negyedik önkormányzati ciklusa volt, még huszonévesen került bele a helyi politikába. „Dinamikus, sportos személynek ismertem meg, aki a közéletben is rendkívül aktív volt” – mondta  a képviselő, aki azon­ban elképzelni sem tudja, mi állhatott az öngyilkossági kísérlet hátterében. Mint mondta, a háromgyermekes családapa a magánéletét illetően meglehetősen zárkózott volt. (atv.hu-hetek)

Az elmúlt napokban felkerültek az Index hírportálra a mindeddig szakmai titokként kezelt, úgynevezett Rorschach-teszt ábrái. Az esemény nagy felháborodást keltett tudományos körökben. Sokak szerint a teszt a nyilvánosságra hozatalával elvesztette hatékonyságát, míg a szakértők egy része azért nem aggódik, mert a módszer alkalmazásának sikere leginkább a pszichológus hozzáértésén múlik.

Rákbetegek százait küldték el az Országos Onkológiai Intézetből kezelés nélkül. Köztük olyanokat is, akik csak a rákkezelés csúcsintézményében kaphattak volna megfelelő ellátást. A botrány kapcsán megváltoztatták az intézmény – a törvények értelmében egyébként jogszerű – gyakorlatát, ám a Magyar Rákellenes Liga szerint ez nem elég: fejleszteni kellene a vidéki rákcentrumokat.

Egy magyar alapítású tanácsadó cég rangsorolhatóvá tette a nagyvállalatok hírnevét. Az idén nyáron végzett kutatásuk eredményei szerint a legjobb helyen az Audi, illetve a General Electric (GE) és a Vodafone végzett. A negyvenes lista végét a MÁV és a Malév csípte el.

Drámaian megugrott a tb-kassza hiánya, miközben a válságtól érintettek közül egyre többen táppénz­re vetetik magukat. Nem meg­lepő, ha egyre jobb biznisznek bizonyul a táppénzcsalók kiszűrése.

Olimpiai, világ- és Európa-bajnok kenus. ő szerezte Pekingben a magyar olimpiai csapat egyetlen egyéni aranyérmét. Példaértékű a gondol-kodása, szerénysége. Vajda Attila augusztus 15-én ezer méteren szeretne újra világbajnok lenni.

A bolhapiacok reneszánszukat élik, a használtcikkekre szakosodott, magánemberek közötti árucserét szolgáló piacforma népszerűbb, mint valaha. A válság miatt egyre több embernek jelentik ezek a piacok a mindennapok túlélését: eladják apránként az egész életüket. A megállapítást Kalmár Józsi teszi, aki az egyik legrégebbi bútordarab a békéscsabai piacon. Együtt indulunk a szombati bolhapiac feltérképezésére.

A helyszín a gazdagréti lakótelep egyik negyedik emeleti panellakása. Kovács Pál és neje az apró konyhán és mellékhelyiségeken kívül mindössze egyetlen zsúfolt szobából álló, csupán huszonnyolc négyzetméteres otthonának tárgyai szinte mindent elárulnak házigazdáik életéről. A szokásos berendezési tárgyak – fekvőhelyek, asztalok, fotelek – mellett minden polcon vakírásos kazetták vagy Braille-írásos füzetek sorakoznak. A falra függesztett telefonkészüléken hatalmas számok segítik a tárcsázást. A már több mint harminc éve itt élő vak házaspár kicsiny otthona azonban hetente egy alkalommal a közös muzsikálásnak is helyet ad. Itt tartja ugyanis próbáit az a vakok általános iskolájában összeismerkedett baráti társaság, amelynek tagjai még a hetvenes évek közepén hozták létre a Landini zenekart.

„Baló György-ös lábtörlőt árusít a Morvai-közeli hírportál” – tudatta még júliusban az egyik legszimpatikusabb weboldal, az atv.hu. A cikk arra az ellentmondásra próbálta felhívni a figyelmet, hogy a Jobbik képviseletében EP-mandátumot szerzett Morvai Krisztina nemcsak a neonáci hírportálhoz áll közel, hanem – ha nem is annyira, de – Baló Györgyhöz, gyermekei apjához, papírforma szerinti férjéhez is.

„Óvakodjatok Werner von Brauntól és Teller Edétől” – mondta egyszer Eisenhower amerikai elnök. A tudós elszántan dolgozott pusztító találmányain, befolyását felhasználva megakadályozta a tesztrobbantások betiltását, kőkeményen támadta azokat a tudósokat, akik az atomszennyeződés súlyos kockázataira figyelmeztettek. Mások azonban a tíz legismertebb magyar származású tudós egyikét látják benne, a legzseniálisabb koponyaként tartják számon.

A móri ügyhöz hasonló nagyságrendű fiaskó elé néz az igazságszolgáltatás gépezete, ha kiderül, hogy a debreceni fideszes önkormányzati képviselő, Balla Irma gyilkosa valójában nem a képviselőnő ügyészség által megvádolt fia, hanem az a piti besurranó tolvaj, aki nemrég kétszer is jegyzőkönyvbe mondta bűnösségét.

Két hete, a kislétai gyilkosság óta, rettegésben élnek a szabolcsi romák. Sokan fejszével az ágyuk mellett alszanak, de vannak, akik nem is térnek nyugovóra, hanem egész éjjel járőröznek. Kovács Lajos nyugalmazott rendőrezredes elmond­ta: az egyik verzió szerint Miskolc és Eger környékéről érkezhetnek az elkövetők.

A svéd és az észt bajnokcsapat legyőzésével a Bajnokok Ligája kapujába lépett a debreceni focicsapat: az FTC 1995-ös emlékezetes szereplésének megismétléséhez a bolgár Levszki Szófiát kell kiütnie Herczeg András alakulatának. Az izgalmas európai kupacsatákkal és az ezzel járó forintmilliókkal azonban biztosan gazdagabb lesz az idei debreceni fociősz, ugyanis a második számú európai kupasorozaton az Európa Ligában indulás jogát már kivívták Rudolf Gergelyék. Négy év kitartó munkája tehát tejjel és mézzel folyó vidékre röpítette Debrecent: Európába.

A Szervita térre készülő Orco-székház építését bizonytalan időre elnapolták, a pesti belvárost díszítő „üvegkavics” világhírű iraki tervezőnője azonban továbbra is ontja a terveket. Zaha Hadid, az eddig egyetlen Pritzker-díjas építésznő a muszlim vallás szent helyeit is kész megújítani – és úgy tűnik, ezt az arab közösségek sem bánják.