Ma még nem tudni, hogy Bajnai Gordon ugyanott folytatja-e a kormányzást, ahol Gyurcsány Ferenc abbahagyta. Ha igen, akkor a szocialisták nem sok időt jósolnak a Bajnai-kormánynak, amelynek még a legoptimistább hívei is szeptemberig látják a jövőjét. Gyurcsány kormányzását állandó viaskodás jellemezte az MSZP vezérkarával, aminek a kormányzás bizonyos szakaszaiban az volt a jellemzője, hogy a miniszterelnök a szocialista politikusokat nem túl jelentős minisztériumok élére delegálta, a hozzá lojális embereket pedig a legfontosabb pozíciókkal bízta meg. 2006-ban egyébként két kormány létezett, az egyik volt a hivatalos, végrehajtásért felelős régi tárcák, a másik pedig a lényegi döntéseket meghozó úgynevezett kormánykabinet és a fejlesztési tanácsok, illetve az államreform-bizottság által kialakított grémium. Ez utóbbiakban kiemelt helyet kaptak Gyurcsány „emberei”, így Draskovics Tibor, Kóka János, Bajnai Gordon, valamint Szetey Gábor. A kormányzás nehézségei miatt ezek a szervezetek idővel fokozatosan megszűntek. Két olvasata van ennek a folyamatnak. Az egyik szerint az MSZP régi, avíttas „öregei” ellehetetlenítették ezeknek a működését, és a szocialisták „bedarálták” a blairi, modern szociáldemokráciát képviselni akaró, progresszív Gyurcsányt. A másik verzió szerint egyszerűen nem működött a gyurcsányi vízió, a teljesítménynélküliség és olykor a személyek alkalmatlansága okozta ennek a működési modellnek a végét. Mindenesetre az elmúlt évek vesszőfutása azt jelzi, hogy Gyurcsánynak nem sikerült azt a mintát megtalálni, ami stabilitást hozott volna a kormánya működésébe. Bajnai Gordon első lépései alapján úgy tűnik, hogy ő is arra az útra próbál visszamenni, ami a kormány MSZP-tlenítését jelentené. A miniszterelnök-jelölt nyilatkozataiban azt hangsúlyozza, hogy nincs baloldali vagy jobboldali válságkezelés, csak válságkezelés létezik. Az MSZP kongresszusán elmondott szónoklatában kijelentette, hogy nem a szocialisták programja, amit meg akar valósítani. Egyébként nem világos, hogy Bajnainak jelenleg Gyurcsány-e az első számú tanácsadója, vagy nem. Ha igen, akkor lehet, hogy a miniszterelnök úgy távozott, hogy valójában maradt. A lapzártánkkor is tartó, színfalak mögötti sakkjátszmákból úgy tűnt, hogy Bajnai igyekszik a kulcspozíciókat (a pénzügyi, a gazdasági és a kancellári) saját embereivel betölteni. Ez még első látásra akár kapóra is jöhetne az MSZP-nek, hiszen a megszorító intézkedéseket egy „külsőssel” elvégeztetve (a mór megtette a kötelességét, a mór mehet) mentesülhet a kommunikációs következményektől, és megőrizheti maradék baloldali arculatát. Így lenne, ha az MSZP-ben nem gondolkodnának sokan azon, hogy még a válságkezelésnek is lehet baloldali karaktere, hiszen nem mindegy, hogy az úgynevezett kisembereknek mekkora terhet kell viselniük a megszorításokból. Az MSZP elnöksége elfogadott egy olyan javaslatcsomagot, amely arról szólt, hogy miként lehetne a kiadáscsökkentő lépéseket kiegészíteni „baloldali karakterű” elemekkel. A szocialisták állítólag nem akarják felpuhítani a Bajnai-csomagot, hanem olyan bevételt hozó lépéseket szorgalmaznának, amelyek a legmódosabbakat sújtanák. (Például a luxusautók súlyadóját megemelnék.) Szocialista forrásaink szerint, ha Bajnai Gordonnak nem sikerül megtalálnia a hangot az MSZP-vel, akkor nehéz szituációba kerülhet, mivel a terveit elsősorban a szocialista képviselőkkel tudja megszavaztatni. Ha nem képes az MSZP meghatározó politikusait „tettestársaivá” tenni, akkor abba a helyzetbe kerülhet, hogy a szocialista vezetők külső és kritikus zsűrizői lesznek a tevékenységének, és nehéz lesz akaratát a parlamenten keresztülvinni. Különösen úgy, hogy egyre több baloldali képviselő mondogatja, hogy „a 13. havi nyugdíjat vegye el a Fidesz, ne mi”. Jellemző dilemma az MSZP-frakcióban, hogy ha végrehajtják a Bajnai-csomagot, az tovább erodálhatja a párt bázisát, tehát érdemes inkább most kiszállni, mint később, amikor már annyi híve sem lesz az MSZP-nek, mint most. Bajnai egyik tanácsadója azt állította lapunknak, hogy nagyjából szeptemberig tudja elképzelni, hogy (persze, ha sikerül létrejönnie a Bajnai-kabinetnek) fenntartható a kormányzóképes többség. A jövő évi költségvetés tervezését ugyanis ekkortól kell elkezdeni, nehezen elképzelhető, hogy újabb „népnyúzónak” tartott intézkedésre rá lehet venni a szocialistákat. A Fideszben egyébként azt a forgatókönyvet is el tudják képzelni, hogy ősszel bedobják a törülközőt a szocialisták. „Bajnaira csak azért van szükség, hogy Gyurcsány váratlan lemondása után időt nyerjenek, az üzleteiket le tudják zárni, és felkészüljenek a kampányra” – fogalmazott a Fidesz elnökségéhez közel álló forrásunk. A jobboldali párt egyébként Gyurcsány-klónként tekint Bajnaira, ezért úgy döntöttek, hogy nem adnak neki és kormányának 100 napos türelmi időt, hanem támadják személyét (hiszen évek óta tagja a Gyurcsány-kabinetnek) és programját (aminek vázát szerintük még Gyurcsány Ferenc és Veres János dolgozták ki).
