Milyen élete volt az ötvenes évek Magyarországán egy komlói munkáscsalád sarjának?– A háború végét felszabadulásként éltük meg, nem tetszett a Horthy-rendszer. Tizennégy évesen kezdtem dolgozni, délelőtt munka, délután a nyolcadik osztályt végeztem. Egyforintos órabérért hoztam-vittem leveleket, ebédet és tejet. Aztán ipari tanuló voltam az erőműnél, de csak kettőt vettek föl, a többi mehetett a bányába. Nem számított, hogy akartam vagy sem: földalatti lakatos lettem. Mindennap beszálltam a kasba a bányászokkal, és több száz méter mélyen bányagépek, légkalapácsok, különféle vezetékek szerelését és karbantartását végeztük.