Idilli a kép: arany mező, ezüst folyó, Zoli megjegyzi: talán nincs is szebb
ennél a látványnál. A Holt-Körös gátján állunk, nem messze Öcsödtől, és a lábunk
előtt szőkén lengedez egy ősziárpatábla. Aratni kellene, de esik, nem szabad
hozzáfogni, pedig már a sok nedvességtől megdőlt az árpa. Marad a várakozás, na
meg a gazda vigyázó tekintete, mert ha elkezd peregni a szem, akkor nem szabad
tovább várni, aratni kell.