2005. 01. 28. (IX/4) Lapszám

Tartalom ajánló

Külföld

Esélyes a perzsa lista

A palesztin választások és az amerikai elnök beiktatási ceremóniája után a mozgalmasan induló idei év még egy kulcsfontosságú eseményt tartogatott: a január 30-ai iraki választásokat. A kaotikusnak tűnő állapotok ellenére mind az iraki, mind az amerikai vezetés ragaszkodott a szavazás eredetileg tervezett időpontjához, és a felek egyetértettek abban is, hogy egyelőre korai lenne megszabni az iraki kivonulás pontos határidejét, hiszen a konkrét stratégiát is csak a választások kimenetelének fényében lehet majd körvonalazni. A szavazás napjára Irak területén rendkívüli biztonsági intézkedéseket léptettek életbe, mivel több száz terrortámadás előkészületeire derült fény az elmúlt napokban. A "nagy napot" beárnyékolja egy súlyos helikopter-baleset is, amelynek során harmincegy amerikai tengerészgyalogos vesztette életét.

Irak után Irán?

"Második megbízatásom ideje alatt is eltökélt szándékom a terrorizmus elleni harc szakadatlan folytatása, és a szabadság világméretű térnyerésének az előmozdítása. Az Egyesült Államok folytatja a terroristák ellen külföldön viselt háborúját, hogy ne saját területén kelljen szembenéznie velük. Washington ennek során igénybe veszi a szükséges eszközöket annak megakadályozására, hogy tömegpusztító fegyverek terroristák vagy zsarnokok kezére kerülhessenek" – mondta George W. Bush amerikai elnök hétvégi rádióbeszédében.

Juscsenko Moszkvában

E hét elején Viktor Juscsenko Moszkvába utazott. Az újdonsült ukrán elnöknek ez volt az első külföldi látogatása. Látszólag már ez az egy tény is azt bizonyítaná, hogy megtört a jég a két állam között az ukrajnai válsághelyzet és a "narancssárga forradalom" óta.

Szabadságot a világnak

Bush elnök beiktatási beszéde elsősorban a nemzetközi fejleményekre koncentrált, de a szakértők szerint nem jelzett irányváltást az Egyesült Államok külpolitikájában, hanem inkább a hosszú távú célokat határozta meg. Míg egyesek azzal bírálták az elnök beszédét, hogy túlságosan sok vallásos utalást és szóképet tartalmazott, mások azt próbálták megfejteni, vajon milyen újabb fegyveres invázióra való burkolt célzást tartalmazott. Az idősebb Bush azonban védelmébe vette fia beszédét: "Az emberek mindenfélét bele akarnak magyarázni, például újabb fegyveres konfliktusokat is. De a beszéd nem erről szólt, hanem a szabadságról."

Hit és értékek

Luther átformálta a világot

A Luther-film remélhetőleg Magyarországon is ugyanolyan nagy sikert fog aratni, mint Németországban, Ausztriában és az Egyesült Államokban. Fontos erénye, hogy alapvetően hitelességre törekszik, az életpálya valós eseményeiből építkezik, azokból alkotja meg a film cselekményét és üzenetét egyaránt. A történelmi film parádés szereposztással készült, Joseph Fiennes (Luther) és Sir Peter Ustinov (Bölcs Frigyes) mellett a Magyarországon szintén most bemutatott Hitler-film emlékezetes alakítást nyújtó főhőse, Bruno Ganz játssza Luther pártfogójának és rendfőnökének, Johann von Staupitznak a szerepét.