A magyar külügyminiszter meghívására hazánkba látogatott Colin Powell amerikai külügyminiszter.  A mindössze tizenhat órás villámlátogatásnak szinte minden percét kihasználták: Powell már kora reggel interjút adott az MTV Napkelte című műsorában, majd később találkozott magyar kollégájával, Kovács Lászlóval és a parlamenti pártok képviselőivel; Szili Katalintól átvette a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjét, felszólalt a magyar nagykövetek éves nyári értekezletén, és kötetlen beszélgetés keretében válaszolt néhány magyar egyetemista kérdéseire. Powell minden alkalommal elismerően szólt Magyarország iraki és afganisztáni szerepvállalásáról, ám az Amerikába készülő magyar turisták illúzióit határozottan eloszlatta: marad ugyanis a vízumkényszer, a 100 dolláros vízumeljárási díj és az emeltdíjas telefonvonal.

A 2004. októberi ukrajnai elnökválasztás hosszú évekre eldöntheti, hogy Kijev a nyugati vagy a keleti orientációt választja-e. A sajtóban megjelent közvélekedés szerint a két jelölt közül az egyik egyértelműen az Egyesült Államok protezsáltja, míg a másik Moszkva embere. Az ukrán elnökválasztás azonban kétesélyes – írja a Budapest Analyses stratégiai kutatócsoport a július végén közzétett elemzésében.

Bostonban hétfőn – szinte példa nélkül álló biztonsági intézkedések közepette – megkezdődött a Demokrata Párt elnökjelölő nagygyűlése, melynek során a párt elfogadja hivatalos választási programját, és szavaz az elnökjelölt és az alelnökjelölt személyéről. A nagygyűlésre ötezer demokrata küldött, tizenötezer vendég és ugyanennyi újságíró kapott meghívást. Az amerikai titkosszolgálat és a bostoni rendőrség, valamint a tűzoltóság együttműködésével igyekeznek kizárni minden, a rendezvény nyugalmát és a résztvevők biztonságát fenyegető eseményt. A szervezők különösen tartottak az al-Kaida és esetleges szélsőjobboldali csoportok támadásától a rendezvény alatt. 

Kritika érte Czukor József, az Információs Hivatal volt főigazgatójának munkáját amerikai részről Medgyessy Péter Egyesült Államokban tett látogatása alkalmával – állította a Népszava. A lap értesülései szerint Czukor elhanyagolta az érdemi műveleti munkát és nagyrészt íróasztal mellett születtek az elemzések. Czukor állítólag olykor méltatlan módon viselkedett elöljáróival szemben, de a levél összefüggésbe hozza a főigazgatót a Király B. Izabella és pártjának juttatott iraki támogatásokról szóló anyagok kritizálható kezelésével is.

Lágy, esti szellő simogat, a lemenő nap fénye szelíden bearanyozza a békés kertváros családi házait. Kutyaugatás, néha gyerekzsivaj, vagy éppen mindkettő. Az utak szélén elvétve gyümölcsfák, érett ringló mosolyog. Aztán – ahogy kérdezősködni kezdek – megváltozik minden. Egy kutyáját sétáltató hölgy pánikszerűen menekül, az üres gyárépület biztonsági őre pedig így felel: "Nem tudok semmiről, és nem is akarok." "Rólam aztán egy bötűt se írjon" – figyelmeztet egy öregember; csak a házkerítés biztonságát élvező riportalanyok válaszolnak hosszabban – nevük közléséhez azonban egyikük sem járul hozzá. A főváros XXII. kerületében, Nagytétényben, az egykori fémfeldolgozó gyár környékén járok. 

Pártszolgálatáért – szankció nélkül ugyan, de – elmarasztalta az ORTT panaszbizottsága a Hír Tv Szerintem cím? műsorát. 

A jeruzsálemi Simon Wiesenthal Központ 2002 óta sikeresen nyomoz háborús bűnösök, gyilkosok után a világ sok országában, ez év július 13-a óta pedig Magyarországon is elindította "Utolsó esély" nevezet? akcióját, ami – egyedülálló módon – szűk két hét alatt "kifulladt" a magyarok ellenállásán. Beer Iván, az akció magyarországi vezetője – mint mondta – "az őt ért támadások miatt lemondott". 

Az európaiak magasabb adókat fizetnek, mint bárhol másutt a világon. Az Európai Unió 15 tagállamában az adók átlaga 40,5 százalék, az USA államaiban és az unión kívüli Svájcban 28,9 százalék, Japánban 27,3 százalék. Ha adóparadicsomnak nevezzük azokat a helyeket, ahol minimálisak az adók, akkor a Time magazin hasonlata szerint Nyugat-Európa lehetne maga az "adópokol". Mindehhez a "kuriózumhoz" persze Magyarország is hozzáteheti a magáét. Amennyiben az MSZP által javasolt 48 százalékos adósávot a parlament elfogadja, lehet, hogy a világtörténelemben először Magyarországon elhangzik ez a mondat: "Főnök, fizetéscsökkentést kérek!" Ha ugyanis megvalósul eme negyedik adósávra vonatkozó elképzelés, bizonyos adókedvezmények megvonása esetén előfordulhat az a meglepő helyzet, hogy alacsonyabb bruttó fizetéssel valaki éves szinten többet keres, mint magasabb jövedelm? kollégája.

Pazarló önkormányzatok, nem jól jövedelmező mikro- és kisvállalkozások tömege, a reformok és korszerűsítések elmaradása, alacsony bérek. Címszavak Pitti Zoltán közgazdásszal a magyar gazdaság állapotáról készített interjúnkból. Az APEH egykori elnökével annak kapcsán beszélgettünk, hogy egy általa irányított kutatás eredménye szerint a magyar vállalkozások átlagos tőkejövedelmezősége nyolc százalék. És ez azért baj, mert a tizenegy százalékos alapkamat miatt nem ösztönzi termelésre a gazdasági szereplőket, illetve nem biztosítja a gazdaság eredményes működését. 

Ariel Saron izraeli miniszterelnök önmagához hűen most is egy váratlan manőverrel lepte meg a világot, főleg Franciaországot. Saron már katonaként is meghökkentő húzásaival vált ismertté, és politikusi pályafutása azt mutatja, hogy a diplomáciában is hadi stratégiát követ. És mint katonaember nem mentes a szókimondástól sem, ami a kifinomult – és persze a katonaéletet általában nem ismerő – európai kollégáit gyakran meghökkenti. A francia politikusokat most Saronnak az a beszéde háborította fel, amelyben a világ zsidóságát, de főleg a franciákat alijázásra szólítja fel. Azért pont a franciaországi zsidóságot, mert a zsidó közösség állandó fenyegetettségnek van kitéve, leggyakrabban a tízszázaléknyi muzulmán lakosság részéről. Párizs felháborodása részben jogos, részben nem, zavara viszont tökéletesen érthető. Saron a rossz hír hozójának bizonyult, és még az a szerencséje, hogy nem a régmúltban élt, amikor a rossz hír hozóját lenyakazták.

"Főnök, fizetéscsökkentést kérek!" Amennyiben az MSZP által javasolt 48 százalékos adósávot a parlament elfogadja, lehet, hogy a világtörténelemben először Magyarországon elhangzik ez a mondat. Ha ugyanis megvalósul eme negyedik adósávra vonatkozó elképzelése, bizonyos adókedvezmények megvonása esetén, előfordulhat az a meglepő helyzet, hogy alacsonyabb bruttó fizetéssel valaki éves szinten többet keres, mint magasabb jövedelm? kollégája. 

Kevesen ismerik még az egészségpénztár szolgáltatásait, pedig havi pár ezer forint tagdíj befizetés ellenében számos egészségmegőrző program válik elérhetővé, illetve számos gyógyászati segédeszköz beszerzésére és konkrétan a gyógyulásra fordítandó összegre igényelhető jelentős támogatás. A számtalan szolgáltatás mellett az előnyök közé sorolható még a nagyarányú adókedvezmény is. 

A napokban felröppent a hír, hogy a Suzuki közel 13 éves itt-tartózkodása után búcsút inthet hazánknak. Miután az esztergomi önkormányzat közel 800 millió forintos büntetés megfizetésére kötelezte az autógyártót, a Népszabadság úgy értesült, a cég vezetői a kivonulást fontolgatják, ha valóban ki kell fizetniük ezt az összeget. A lapunknak nyilatkozó PR-referens elmondta, a fellebbezés eredménye után alakítják ki az álláspontjukat. 

Pályázati lehetőséget kínál a Magyar Fejlesztési Bank (MFB), mely az Európai Unió Strukturális Alapjaiból származó fejlesztési források igénybevételének elősegítéséhez igyekszik segítséget nyújtani.

Szombat reggel hét óra a magyar–román határon Méhkeréknél. Előttünk senki, utánunk azonban egyre többen jönnek. Rövid útlevél-ellenőrzés, majd máris a másik oldalon vagyunk. Itt már többen állnak sorba, de azért haladunk. Közben néhányan elsőbbséget kapnak, ők nyilván egyenlőbbek az egyenlők között, de ez errefelé már csak így van, kár szóvá tenni. "Béla, a lejt hogy váltják odaát?" – kiált valaki a mögöttünk lévő, rozzant Barkasból. "Százötvennégybe" – jön a válasz előlünk valahonnan. "Cukor van a kúton?" – folytatja az előbbi hang. "Van, persze, én már másodszor fordulok ma" – üvölt vissza Béla, de közben gázt ad, mert a sor halad. "Hová mész?" – kérdezi lazán, csuklóból tegeződve a határőr. "Cukorért, benzinért" – mondom, és újságot írni, teszem hozzá magamban. "Viszlát" – int szinte még lazábban, és továbbindulok, mielőtt még én is túl lelazulnék. 

Továbbra is lefelé mutatnak a vezető tőzsdeindexek árfolyamgrafinkonjai. A gyorsjelentési szezon eddig igen vegyes képet mutat: az internet- és technológiai szektor nem remekel különösebben, zuhant az eBay és az Amazon.com árfolyama az amerikai, az STMicroelectronics, a Nokia és az SAP is az európai piacokon. A Dow Jones a 10 ezer pontos lélektani határ alá is "benézett" a héten, a keddi, vártnál kedvezőbb fogyasztói bizalmi index adatainak köszönhetően azonban visszatért a kritikus szint fölé.  Európában a német Ifo-index is jobb lett a várakozásoknál, ez is kevés volt azonban a pozitív záráshoz. Az orosz tőzsde folytatta mélyrepülését az egyre dagadó Jukosz-botránynak köszönhetően, míg a BUX marginális forgalom mellett 11 608 pontig erősödött. A blue chipek vegyesen mozogtak, több mint 4 százalékkal drágult a Richter, mivel megindult a spekuláció a hamarosan napvilágot látó második negyedéves eredményekkel kapcsolatban. Az elemzők azt várják, hogy a második negyedévben a cég kiheverte a gyógyszerár-befagyasztás okozta sokkot, és eredménye 20 százalékkal bővülni tud. Újra 8500 forint közelébe drágult a Mol is. A cég osztrák akvizíciót jelentett be a héten, a román Petromot viszont az OMV nyerte meg. A kisebb papíroknál a NABI újabb történelmi mélypontot mondhat magáénak 750 forinttal, a marginális forgalmú Inter-Európa Bank viszont közel 10 százalékkal drágult.  A cég elsőként tette közzé a tőzsdei társaságok közül második negyedéves eredményét, amely 54 százalékos bővülést mutat a bázisidőszakhoz képest.